Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Lengyel Alfréd: Győr megye és város igazgatásának demokratikus továbbfejlesztése, 1948–1954 / 341–358. o.

342 Lengyel Alfréd megelégedéssel vehettek tudomást a változott helyzetről, illetve a megszüntetés tényéről, miután e népi testületek a légitámadások folytán romokba döntött Győr városában és a megye falvaiban is, a legnehezebb körülmények között oldották meg feladataikat. A pártok és tömegszervezetek kiküldöttei által választott (ideiglenes) Országos Népfront-Tanács programja szintén hangsúlyozta a népköztársasági alkotmány törvénybe iktatásának szükségességét, de az országgyűlés megbízásának közeledő lejárati ideje miatt, előbb a parlamenti választásokat kellett lebonyolítani. A politikai légkör ezek megtartására a legalkalmasabb volt, hiszen a fejlemények arra mutattak, hogy a dolgozók jelentős tömegei bíznak a munkásosztály vezetésében és az elért eredmények alapján helyeslik a megkezdett úton való továbbhaladást. Az egységes Népfront-listákon Győrött és a megyei választókerületekben is a munkások, parasztok, értelmiségiek legjobbjai szerepeltek a jelöltek között, s a lakosság lelkes részvételének tanújele, hogy a választásra jogosultak 94,7%-a szavazott le (országosan) és ezekből a szavazatokból 95,6% esett a Népfrontra. A Győr-Sopron megyére terjedő választási körzetben összesen 211 471 személy adta le szavazatát, akik közül 203 523-an tettek hitet a Népfront-politika irányvonalainak helyessége mellett (3651 szavazat érvénytelen volt).* Az 1949. máius hó 15-én megválasztott országgyűlést a munkások, a dolgozó parasztok, a haladó értelmiség és a népi demokrácia mellé állt városi kispolgárság képviselői alkották. Az új országgyűlés azután augusztus hó 20-án, az 1949. évi XX. törvény kihirdetésével mondotta ki, hogy alkotmányunk értelmében Magyarország népköztársaság, amelyben minden hatalom a dolgozó nép kezében van, s ezt a hatalmat a város és falu dolgozói választott, valamint a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják.

5 Az államhatalom helyi szerveivel kapcsolatosan a törvény V. fejezete rögzítette az alapvető elveket és kereteket. Ez a fejezet leszögezte, hogy a korábbi önkormányzatok helyébe a tanácsok lépnek megyei, járási, városi és községi szinten egyaránt, s az államigazgatás helyi szervei e tanácsoknak, mint yégrehajtó és egyben rendelkező szerveknek lesznek alárendelve. — Felmerülhet itt mindjárt a kérdés, hogy miért éppen a tanácsi jellegű szervekkel kívánta megoldani a helyi közigazgatás rendszerének sarkalatos problémáját a Magyar Népköztársaság új kormánya, illetve parlamentje? A választ olyképpen lehetne megfogalmazni, hogy ezek a legmagasabb fórumok tulajdonképpen annak a gyakorlatnak a megvalósítását folytatták (beleértve a helyi, így a Győr városi és megyei szervek munkáját is), amelyet a Magyar Dolgozók Pártja a történelmi tapasztalatok és tudományos megfontolások alapján már elvileg követett. A már korábban említett előzetes viták, tárgyalások során ugyanis kialakult az az egységes elvi álláspont, hogy „a proletárdiktatúra államának legalkalmasabb formája csak az lehet, amelyben tanácsi jellegű szervek tömörítik a dolgozók többségét állami vonalon a párt köré, a szocializmus zászlaja alatt"

6 A tanácsokra, mint a proletárdiktatúra legalkalmasabb állami szerveire Lenin mutatott rá az áprilisi tézisek (1917) keretében, amikor szembe állította az új szoci400. —Lengyel A.: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulása után Győr-Moson megyében. (Levéltári Közi. 1962. 2. sz. 271.) 4 Győr megyei Hírlap. 1949. V. évf. 17. sz. 6 Hatályos jogszabályok gyűjteménye. Bp. 1960.

1. köt. 25. (1949. XX. tv.) 6 Beér J.: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon. (1945—1960) Bp. 1962. 128.