Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Lengyel Alfréd: Győr megye és város igazgatásának demokratikus továbbfejlesztése, 1948–1954 / 341–358. o.

/ GYŐR MEGYE ÉS VÁROS IGAZGATÁSÁNAK DEMOKRATIKUS TOVÁBBFEJLESZTÉSE (1948—1954) Törvényerőre emelkedik a népköztársasági alkotmány Az egyesült munkáspártnak, a Magyar Dolgozók Pártjának az 1948-as év őszétől kezdődően lényegbe vágó kérdésekkel kellett foglalkoznia, hogy a népi demokratikus átalakulás további folyamatának valóságos jellegét, az államforma megváltoztatása és belső rendszerének strukturális módosítása útján is kifejezésre juttassa. S ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy éppen ez idő tájt jelentek meg GyőrMoson megyében is a kulákságot korlátozó első rendeletek, és történtek kezdeti lépések a mezőgazdasági gépállomások, a termelőszövetkezeti csoportok típus-tervezeteinek kidolgozása irányában,

1 akkor az sem lehet kétséges, hogy ebben az időszakban a közigazgatás vonalán is szinte összetorlódva jelentkeztek a döntő súlyú problémáké . Helyi viszonylatban — főleg a megyei apparátus szempontjából •— annál is inkább komoly feladatokat rótt ez a kritikus állapot az illetékes szervekre, mivel 1949-ig mindössze négy munkáskáder működött vezető funkcióban, s így a Magyar Dolgozók Pártjának kellett mindent elkövetnie, hogy a szakszerűségnek egyébként biztosított színvonala mellett, ideológiailag is megfelelő módon haladjanak az intézkedések adminisztratív és gyakorlati munkálatai.

2 A koalíciós pártokban — elsősorban a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt soraiban — ugyanekkor jelentősebb mérvű balratolódás következett be (e pártok különben is elismerték a munkásosztály vezető szerepét és magukévá tették az MDP program-nyilatkozatában megjelölt célkitűzéseket), minek folytán csakhamar megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront. Ennek legfőbb feladatai között az ország békéjének és függetlenségének a megvédése, valamint az első ötéves terv előkészítése, majd eredményes végrehajtása szerepelt. Az új Népfront-szervezet összetételében is kifejezésre jutatta a népi egység létrejöttét, amennyiben keretein belül a Magyar Dolgozók Pártja, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt mellett a Szakszervezetek, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége és a Demokratikus Ifjúsági Szövetség szervei is aktívan részt vettek az együttműködésben. Ez a széles körű szervezet igen hasznos segítséget nyújtott a közigazgatás munkájában, már annak révén is, hogy az 1100/1949. számú kormányrendelet a megszüntetett nemzeti bizottságok hatáskörét a Függetlenségi Népfront helyi szerveire ruházta. Győr-Moson megye területén 1949. február 4-ig fejtették ki tevékenységüket a nemzeti bizottságok

3

, s tagjaik a legnehezebb időszakra gondolva bizonyos fokig 1 A magyar nép története. Bp. 1953. 692. (Incze M. XVI. r.) 2 Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár (továbbiakban: GYSmL: I.): Győr-Moson megye főispáni iratai. 1950. vegyes cs. (Közigazgatási összefoglaló. 1945—1950.) 3 Csizmadia A.: A nemzeti bizottságok állami tevékenysége. (1944—1949) Bp. 1968. 377—