Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a Nógrád Megyei Levéltár történetéhez / 319–339. o.

Adatok a Nógrád megyei Levéltár történetéhez 329 A megyei levéltárost is a főispán nevezte ki és így az a megyei törvényhatóság központi tisztviselőinek sorát lezáró, ún. szakszolgálati tisztviselők (főorvos, főmérnök, állatorvos stb.) közé nyert besorolást.

26 1867-től felsőgyőri Nagy Imre, 1872-től Zámpory István, 1879-től Szilassy Miklós, 1883-tól id. Fölkel Károly, 1886-tól Baloghy Dezső, 1907—1908-ig Dr. Buttler László, 1909-től Miskolczy-Simon János töltötte be a levéltárosi tisztséget. Midőn Miskolczy-Simon János az I. világháborúban bevonult (1916-ban hősi halált halt), egy nyugdíjas írnokot bízott meg a vármegye a levéltár ideiglenes kezelésével. 1919. március 15-től Dr. Radics Vendel volt a főleyéltáros, mellette Gonda Károly nyugdíjas, nyugalmazott vármegyei árvaszéki ülnököt és Frecska György szolgát találjuk a levéltár alkalmazottai között. Radics egyébként egyike volt azoknak a levéltárosoknak, akik már országos levéltári kezelői, illetve köztörvényhatósági levéltárnoki vizsgát tettek.

27 A 20-as évek elején rövid ideig Budai Plichta Cornél, majd 1925-től 1941-ig Niedermann Imre volt a megye levéltárosa. Utóbbit — nyugalomba vonulása után — Péczely Ödön követte. De sajnos, ő sem sokáig tevékenykedhetett, mivel a második világháborúban elesett vagy eltűnt. Helyettesítésével most már egy nyugdíjas irodatisztet bízott meg a vármegye. A levéltárosok közül különösen Nagy Imre, Szilassy Miklós, Miskolczy-Simon János és Niedermann Imre tevékenysége emelendő ki. Ok azok, akik az adott lehetőségek (vagyis, hogy a levéltár tulajdonképpen az alispáni hivatal egyik szakhivatala, a levéltáros a vármegye egyik szaktisztviselője) között igyekeztek a legtöbbet tenni a magyar levéltárügy, a levéltárak állapotának megváltoztatásáért, és akik a begyűjtött anyagban annak történeti forrásértékét is meglátták, kutathatóságát, használhatóságát hirdették, kívánták. Ehhez a munkához szakképzett emberekre volt szükség; ezért kívánatos volt, hogy a vármegye követelje meg a levéltárosi funkció betöltéséhez a szakképzettséget, szakmai gyakorlatot, melyet az Országos Levéltárban szerezhetnek meg. Miskolczy-Simon János, mint korábban elődje, Szilassy Miklós sem holt anyagot látott a levéltári iratokban. Kutatásainak eredményét szaklapokban, s más formában is publikálta. Legérdekesebbek talán azok, amelyekben a Nógrád megye levéltárában található hamisítványokról és nemesi iratokról, címeres pecsétekről számol be.

28 * Ami a megyei levéltáros tevékenységét illeti, megállapíthatjuk, hogy bár jogszabály csak 1902-től foglalkozik a levéltárral (125 000/1902. B. M. sz. a. kiadott Vármegyei Ügyviteli Szabályzat VIII. fejezete), a vármegye már a korábbi évtize26 Jánosi F. i. m. 3. 1. 27 NmL Nógrád Vármegye Levéltárának iratai (továbbiakban Nm. Lt.) 97/1919. sz. 28 Miskolczy-Simon János: Hamisítványok Nógrád megye levéltárában. Turul 32. kötet 127.1. Nemesi iratok és címeres pecsétek Nógrád vármegye levéltárában, Balassagyarmat, 1911. (Magyar Minerva VI. k. 5—6.1. Bp. 1932.)—Itt említhetjük még azokat a kéziratokat is, melyeket a megyei levéltárnokok iratainak gyűjteményében őrzünk és melyek ugyancsak tanúskodnak Miskolczy-Simon János sokoldalú érdeklődéséről: tanulmányokat a XI. századi oklevelekről, a királyi kancelláriáról, a történeti segédtudományok összefoglalását, stb. — Niedermann Imre is a megye kiemelkedő levéltárosai sorába tartozik, aki a felduzzadt anyakönyvi és egyéb teendőin kívül feldolgozó munkát is végzett. Ennek legszebb eredménye a Nógrádi élet a régi világban c. tanulmánykötete (Bp. 1942), melyben elsősorban a feudális kori megyei közgyűlési iratok felhasználásával nyújt betekintést a megye történetének egyes kérdéseibe.