Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a Nógrád Megyei Levéltár történetéhez / 319–339. o.

322 Leblancné Kelemen Mária 1. Jelentsék a megyék, mely időtől meddig vannak rendezve és lajstromozva irataik; 2. Jelentsék azt is, mennyi a még lajstromozandó anyag. A király rendeletileg megszüntette a vármegyék autonómiáját, a Helytartó Tanács 1786. június 20-i általános rendeletével pedig megszűntek a vármegyékben a köz- és kisgyűlések. Ezzel egyidejűleg II. József elrendelte a bírósági aktáknak a levéltárakból történő kiemelését és a Kerületi Tábláknak való átadását. Valójában ezek az iratok a „Judicium subalternum"-hoz, a vármegyei alsó fokú bírósághoz kerültek, melyek rendszerint egy épületben voltak a „politikai vármegyével". így tehát két levéltára lett egy-egy vármegyének: 1. az „Archívum május" —, amely a politikai, közigazgatási iratokat és 2. az „Acta noviora" —, amely a jogügyi iratokat tartalmazta. Az 1786. augusztus 1-i rendeletével a király utasította a megyéket, hogy a szétválasztott iratok rendezését és lajstromozását valósítsák meg, legrégibb időktől kezdve, és a periratok lajstromainak másodpéldányát a Hétszemélyes Táblához terjesszék fel. . A Hétszemélyes Táblának küldendő lajstromok készítéséhez még újabb segéderőket vettek fel. Még „díjtalan gyakornokok" is voltak annak reményében, hogy idővel majd díjazott vármegyei tisztviselőkké lesznek. Nógrád vármegye székházában külön szobát is tartottak fenn számukra. Ennek ellenére elhúzódtak a munkálatok. A Helytartó Tanács is, az uralkodó is türelmetlen volt. Az időhúzás egyébként a passzív ellenállás konkrét megnyilvánulása volt a vármegyék részéről. Nógrád vármegye úgy halogatta a munkát, hogy a politikai vármegye nem másoltatta le a jegyzőkönyvekből a jogügyi részeket, de az alsó fokú bíróság sem, hanem magukat a jegyzőkönyveket kívánta, amibe viszont a politikai vármegye nem ment bele. Célját mindenesetre a megye elérte, vagyis nem hajtotta végre II. József rendeletét.

10 Ezenkívül vagy megsemmisítették, vagy hagyták elkallódni II. József általános gyűlöletet kiváltó népösszeírási és földmérési iratait is. Iratkezelési reformját tükrözi az uralkodása idején keletkezett közigazgatási iratok, a „Germanica" és a bírósági iratok, „Judicium subalternum" kútfőként elhatárolt rendje. Kútfős rendszerezési elv érvényesült az 1790 után keletkezett közigazgatási iratok rendezésében is.

11 II. József rendszerének bukása után visszatért a korábbi iratkezelési rendszer» s a jegyzők többé nem lajstromozták a régi iratokat, csak a folyó ügyekkel foglalkoztak. Egymás után szervezték a levéltárosi állásokat, hogy mentesítsék ezzel a jegyzőket a levéltári munkától. Nógrád megyében az önálló levéltárosi állás megszervezésére 1796-ban került sor. Ennek körülményei: kérelmében a vármegye megfogalmazta, hogy *a levéltár régebbi iratai nagy gonddal lajstromozva és rendezve voltak már. Közben azonban többször áthelyezték a levéltárat, a II. József-féle rendszer teljesen szét is választotta az iratokat és most elölről kell kezdeniük a rendezést. Eddig a másodjegyző kezelte a levéltárat. De ez, az eddigi fizetésért ezt a munkát már nem vállalja. A vármegye tehát külön archiváriust kér a Balassagyarmaton való állandó lakás kötelezettségével. Kérte a választás jóváhagyását, s az új 10 Főglein A.: A vármegyei levéltárak II. József korában. LK 1958. 83—102.1. í* Jánosi F. i. m. 2, 1.