Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a Nógrád Megyei Levéltár történetéhez / 319–339. o.

A datok a Nógrád megyei Levéltr történetéhez 323 tisztviselő részére 400 Ft évi fizetés megállapítását. Az engedély megjött, de ez is csak ideiglenes volt, minthogy a vármegyének akkor még négy tagból állott a jegyzői tisztsége, lévén két másodjegyző. A fizetés is redikálódott 250 Ft-ra."

12 A Nógrád megyei harmadik levéltárrendezést már az új levéltáros hajtotta végre. Azonban sem az illető személyére, sem a munka menetére további adatunk nincs, pedig ennek a rendezésnek lett eredménye a legújabb időkig fennmaradt levéltári rendszer és iratcsoportosítás. Sajnos az iratanyag rendezését követő lajstromozás befejezésére még hosszú ideig nem került sor, holott 1803-ban 2 napidíjas beállítását kérte a megye a levéltáros mellé. Az 1790 és 1804 közötti anyagot először latinul, majd 1818—19-ben magyarul lajstromozták. Később már csak magyarul folyt a lajstromozás. Ha részletesen megnézzük az 1790—1848 közötti időszak közgyűlési jegyzőkönyveinek bejegyzéseit, valamint a megmaradt iratanyagot, két fő problémát látunk. Az egyik: A Leveles Tár állapota és emiatti panaszok, a másik: a rend megteremtésére irányuló törekvések. PL: „...a vármegye actáinak tárolási helye szűk, nedves, az acták tárolására alkalmatlan..." A Leveles Tárház-at megvizsgáló bizottság jelenti, hogy az ott íevő actáknak „rendesebb regestrációja" volna szükséges! Hasonló tartalmú jelentést kap Brunsvick József főispán 1809-ben; 1818-ban Prónay János első nótáriust és Szmrecsányi Dénes alügyészt Pestre küldi a vármegye, hogy az ottani Leveles Tárban bevezetett rendszert tanulmányozzák és aszerint végezzék a munkájukat itthon. Mintegy lökést jelentett a vármegyei levéltár életében Ruttkay László (1818— 1827) levéltáros munkája. 1819-ben már olyan rendelet meghozatalát kérte, mely kötelező lenne mindenki számára, hogy a „Leveles-Tárbul csak bizonyság levél" mellett hozhat ki iratot, s azt köteles vissza is szolgáltatni! Lajstromozók, leírók beállítását is kérte. Áz első alispán elismerte, hogy 1821. Szent György napjáig a levéltár teljes rendbehozatala megvalósítható lesz a levéltáros jelenlegi szorgalmával és az öt írnok meghagyásával.

13 Valójában mi volt a helyzet, .nem tudjuk, mivel utódja, Nagy Ferenc levéltáros 1843-ban jelentésében azt állapítja meg többek között, hogy elődje 9 évi szolgálat alatt 1 évnél többet nem lajstromozott.

14 Nagy Ferenc levéltárosnak már 1832 novemberében az volt a megállapítása, hogy a levéltárban folyó munkák a levéltáros sok egyéb elfoglaltsága miatt az utóbbi 3 évben nagyon felhalmozódtak. Szükséges tehát az allevéltárnoki állás megszervezése. Ezt elláthatná egy jegyző, kinek 250 Ft havi fizetést tudnának biztosítani, ki részben e területen, részben a levéltárban dolgozna. A javaslatot az első alispán elfogadta; de végül is csak levéltári segédet alkalmazhatott a vármegye. (200 Ft fizetéssel.) Az 1839., 1840. évi közgyűlési jegyzőkönyvek bejegyzései» szerint a születési, halálozási, házassági anyakönyvi kivonatokat a kerületbeli lelkipásztoroktól be kell szedni és levéltárba helyezni. A levéltáros feladata, hogy azokról az egyházakról, amelyek a másolatokkal hátralékban vannak, kimutatást készítsen. 1849-ig, majd az azt követő időszakból ki kell emelni a Nagy fivérek; Nagy Ferenc és Nagy Zsigmond levéltárosi munkásságát. Nagy Ferenc 1843 januárjában, 12 Főglein A.: A vármegyei levéltárosi állás kialakulása, LK 1968. 32—62. 1. 13 NmL Nm. Kgy. 486/1793, 113/1805, 521, 560, 1673/1819. és 1606/1820. sz. 14 Nagy Ferenc: Nógrád megye levéltáráról. Kézirat. OSzK. Fol. Hung. 1333. 2—4. 1. NmL filmtár 442—468. sz. Idézi Schneider Miklós: Nógrád megye levéltára, Salgótarján, 1969. 11—12.1. 21*