Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a Nógrád Megyei Levéltár történetéhez / 319–339. o.

Adatok a Nógrád megyei Levéltár történetéhez 321 a Balassagyarmaton való állandó helybenlakásra. Végül is csupán az alsó fokú bíróság maradt a szügyi székházban — II. József rendszerének bukásáig —, s „a levéltárat Szügyről Balassagyarmatra szállították. Az 1830-as években a vármegye nemessége a sajátjából... átépítette és kibővítette kúriáját. A Helytartó Tanács 1834-ben tudomást szerzett az építésről és felelősségre vonta a vármegyét, mivel engedély nélkül mert építkezni. A vármegye azt felelte, hogy a nemesség pénzével nem köteles másnak elszámolni, mint a nemességnek. A vármegyeháza új szárnyán, földszinti tűzbiztos helyiségbe került a levéltár. 1913-ban újabb négy szobát csatolt a vármegye a levéltárhoz."

7 * A feudalizmus korában a Leveles Tár a szó mai értelmében nem állt a köz szolgálatában. A levéltárba belépni csak az iratokkal foglalkozó egyénnek volt szabad. Annak anyagában kutatni, abban az időben ismeretlen fogalom volt. A múlt történelmi értékű dokumentumait megőrizni, rendben tartani, ez volt a hivatalnok feladata, aki ugyanakkor hosszú időn át a vármegye szolgálatában más teendőket is ellátott. A megyei levéltárak története három nagyméretű levéítárrendezést tart számon. Ha ezekkel foglalkozunk, részben a levéltári iratanyag sorsának alakulásáról is, részben a vele foglalkozó hivatalnok munkájáról is számot adtunk. Az első levéltárrendezési utasítások Mária Terézia nevéhez fűződnek (1768. november 21., 1770. szeptember 17., 1772. június 19.), melyek Nógrád megye Levéltárában is nagy „élénkséget" idéztek elő. „Rendet", „rendezett levéltárt" kívántak ezek az utasítások, de egységes útmutató nem jelent meg arra vonatkozóan, hogy miképpen kívánják a rendelet végrehajtását. Nehezítette a megvalósítást az is, hogy abban az időben külön levéltárosról még nem beszélhetünk. A főjegyző politikai, igazságszolgáltatási, közigazgatási, pénzügyi teendői mellett látta el a levéltáros feladatait is. Központi utasítás híján a főispánok, nótáriusok saját ízlésük szerint értelmezték a „rend", „rendezettség" fogalmát. Az első országos levéltárrendezés Nógrád megyei eseményeiről annyit tudunk, hogy az akkori főispán, Batthyány József György az iratokat száraz helyre vitette és elrendelte az egyszeri, hosszanti (fractur) hajtogatást, és a fasciculusokban való elhelyezést. A lajstromozás a többszöri rendelkezés ellenére nehezen haladt.

8 A mutatózás is akadozott, hiába írta elő annak folyamatos megvalósítását már az 1768. november 21-i főispáni utasítás. A második országos levéltárrendezést II. József rendelte el. Követelte a politikai és jogügyi iratok szétválasztását, (segregatioját) és lajstromozását. A vármegyei jegyzők időhiányra hivatkozva húzták-halasztották ennek megvalósítását. Végül is a megye értelmiségi — jogi ismeretekben jártas — napidíjasokat (2 ft/nap) volt kénytelen alkalmazni a munka elvégzésére. A megye külön levéltári tisztviselőt, regestratort is kívánt rendszeresíteni. Kérelmét azonban a Helytartó Tanács elutasította.

9 Pedig égetően szükséges lett volna ennek a munkaerőnek a beállítása, hiszen II. József már 178 l-ben elrendelte: 7 Főglein Antal: A vármegyei levéltárak első őrzőhelye. LK 1942—45. 196.1. 8 Főglein A.: Nvm levéltára 6.1., valamint NmL Nm. Kgy. 1796. március 10-i és 1770. március 12-i ülés. fl Jánosi F.: i. m. 2. 1. 21 Levéltári Közlemények