Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a Nógrád Megyei Levéltár történetéhez / 319–339. o.

Adatok a Nógrád megyei Levéltár történetéhez 321 a Balassagyarmaton való állandó helybenlakásra. Végül is csupán az alsó fokú bíróság maradt a szügyi székházban — II. József rendszerének bukásáig —, s „a levéltárat Szügyről Balassagyarmatra szállították. Az 1830-as években a vármegye nemessége a sajátjából... átépítette és kibővítette kúriáját. A Helytartó Tanács 1834-ben tudo­mást szerzett az építésről és felelősségre vonta a vármegyét, mivel engedély nélkül mert építkezni. A vármegye azt felelte, hogy a nemesség pénzével nem köteles másnak elszámolni, mint a nemességnek. A vármegyeháza új szárnyán, földszinti tűzbiztos helyiségbe került a levéltár. 1913-ban újabb négy szobát csatolt a vármegye a levél­tárhoz." 7 * A feudalizmus korában a Leveles Tár a szó mai értelmében nem állt a köz szol­gálatában. A levéltárba belépni csak az iratokkal foglalkozó egyénnek volt szabad. Annak anyagában kutatni, abban az időben ismeretlen fogalom volt. A múlt törté­nelmi értékű dokumentumait megőrizni, rendben tartani, ez volt a hivatalnok fel­adata, aki ugyanakkor hosszú időn át a vármegye szolgálatában más teendőket is ellátott. A megyei levéltárak története három nagyméretű levéítárrendezést tart számon. Ha ezekkel foglalkozunk, részben a levéltári iratanyag sorsának alakulásáról is, részben a vele foglalkozó hivatalnok munkájáról is számot adtunk. Az első levéltárrendezési utasítások Mária Terézia nevéhez fűződnek (1768. no­vember 21., 1770. szeptember 17., 1772. június 19.), melyek Nógrád megye Levéltárá­ban is nagy „élénkséget" idéztek elő. „Rendet", „rendezett levéltárt" kívántak ezek az utasítások, de egységes útmutató nem jelent meg arra vonatkozóan, hogy mikép­pen kívánják a rendelet végrehajtását. Nehezítette a megvalósítást az is, hogy abban az időben külön levéltárosról még nem beszélhetünk. A főjegyző politikai, igazság­szolgáltatási, közigazgatási, pénzügyi teendői mellett látta el a levéltáros feladatait is. Központi utasítás híján a főispánok, nótáriusok saját ízlésük szerint értelmezték a „rend", „rendezettség" fogalmát. Az első országos levéltárrendezés Nógrád megyei eseményeiről annyit tudunk, hogy az akkori főispán, Batthyány József György az iratokat száraz helyre vitette és elrendelte az egyszeri, hosszanti (fractur) hajtogatást, és a fasciculusokban való el­helyezést. A lajstromozás a többszöri rendelkezés ellenére nehezen haladt. 8 A muta­tózás is akadozott, hiába írta elő annak folyamatos megvalósítását már az 1768. november 21-i főispáni utasítás. A második országos levéltárrendezést II. József rendelte el. Követelte a politikai és jogügyi iratok szétválasztását, (segregatioját) és lajstromozását. A vármegyei jegyzők időhiányra hivatkozva húzták-halasztották ennek megvalósítását. Végül is a megye értelmiségi — jogi ismeretekben jártas — napidíjasokat (2 ft/nap) volt kény­telen alkalmazni a munka elvégzésére. A megye külön levéltári tisztviselőt, regestra­tort is kívánt rendszeresíteni. Kérelmét azonban a Helytartó Tanács elutasította. 9 Pedig égetően szükséges lett volna ennek a munkaerőnek a beállítása, hiszen II. József már 178 l-ben elrendelte: 7 Főglein Antal: A vármegyei levéltárak első őrzőhelye. LK 1942—45. 196.1. 8 Főglein A.: Nvm levéltára 6.1., valamint NmL Nm. Kgy. 1796. március 10-i és 1770. március 12-i ülés. fl Jánosi F.: i. m. 2. 1. 21 Levéltári Közlemények

Next

/
Thumbnails
Contents