Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a Nógrád Megyei Levéltár történetéhez / 319–339. o.

320 Leblancné Kelemen Mária A XVII. század második felében általánossá vált, hogy a jegyző vezette a jegyzőkönyvet, de ekkor az okleveleknek már csak a fogalmazványát készítette, majd csak aláírta, s lebélyegezte azokat. Az 1723. évi LXXIII. te. tette valamennyi vármegye részére kötelezővé állandó vármegyeház építését. Ez a te. kimondta, hogy a közgyűlések és ítélőszékek tartására, valamint a levéltár gondos megőrzésére és az iratok elhelyezésére alkalmas ház építendő.

2 E rendelkezés mielőbbi végrehajtása nagyon időszerű lett volna Nógrád megyében is, hiszen állandó megyeszékhely és megyeház hiányában 1544-ig Balassagyarmaton tartották a közgyűléseket, majd a török elől menekülve — a hadihelyzetnek megfelelően — Fülek, Zólyom, Besztercebánya, Losonc, Gács, Szécsény lett a megyegyűlések színhelye. Természetes, az iratok, jegyzőkönyvek is e helyekre „utaztak", s károsodtak az utazás következtében. Gyürky Pál (1676—1682) nótárius idejében, 1682-ben ismét Fülek várába kerültek a vármegye iratai, ahol — miután Thököly erdélyi és török csapatok segítségével elfoglalta és elpusztította a várat — zömmel a tűzvész martalékává lettek. Elpusztult a vármegye egész XVI. századi és jórészt XVII. századi iratanyaga.

3 Csupán a XVII. századi protocollumok egy részét sikerült megmenteni és 1610-től szórványosan, 1660-tól folyamatosan az iratok jó részét. Ezután a megmaradt iratokat, jegyzőkönyveket Gács városába, majd 1718-ban Losoncra szállították.

4 A vármegye önkormányzatáról, a megyei levéltár kialakulásáról tehát igen kevés adatunk van. Elvesztek az 1604—1651, 1657—1669, 1673—1682 közötti protocollumok. Utólag még sikerült a legrégibb XVI. századi iratokból egy fasciculusra valót összeszedni, amely anyag ma is megtalálható a levéltárban.

5 Az 1700-as évek elején Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc titkára egyben a vármegye nótáriusa is volt. Sajnos azonban a Rákóczi-kor iratait Nógrád vármegye is — a többihez hasonlóan—„eltüntette". Dobozy László főjegyző és Gellen Gergely táblabíró 1710. október 8-án letétbe helyzete azokat az egri káptalannál. Később az iratok nagy részét Nagy Iván lemásolta („Rákóczy-levélek"). Az eredeti levelekből igen sok 1859—60-ban elkallódott. Szerencsére a Nagy Iván-féle másolatok jórészt megmaradtak (a XV. 2. számú, a balassagyarmati Nagy Iván Múzeum iratgyűjteménye elnevezésű fondban). Az 1723: LXXIII. tc-ben előírtak 1763-ban realizálódtak Nógrád megyében, amikor is Szügyön épült fel a vármegye első székháza, amelyben a levéltár is helyet kapott a jobb oldali melléképület emeletén, (2 szoba), s vele szemben a levéltárnok lakása.

6 A szügyi megyeháza azonban szűknek bizonyulván, 1785-ben a vármegye — levéltárastól — visszaköltözött Balassagyarmatra, ahol ekkor egy laktanyát ürítettek ki részére. Majd 1796-ban felterjesztés született új székház építése ügyében, ahol már a levéltárat is külön tisztviselő, választott archivarius kezelné, akit köteleznek 2 Föglein Antal: A vármegyei nótárius. LK 1936. 149—171. 1. 3 Jánosi Ferenc: A levéltár rövid története. A Nógrád megyei Levéltár fondjainak jegyzéke, Bp. 1970. 1—4. 1. 4 Nógrád megyei Levéltár (a továbbiakban NmL), Nógrád vármegye nemesi közgyűléséne jegyzőkönyve (a továbbiakban Nm. Kgy.) 1718. január 12—13. 5 Föglein Antal: Nógrád vármegye levéltára. Kézirat (továbbiakban: Nvm. levéltára) 3.1; Mocsáry Antal Nemes Nógrád Vármegyének ... esmértetése, c. művében. (Pest, 1826.) a II. kötet 3—4. oldalán azt írja ugyan, hogy a megye jegyzőkönyvei megvannak a XVI. századnál régebbi /időből is, erről azonban sehol másutt utalás nem található. 6 Föglein Antal: Nvm. levéltára. 4., 5.1.