Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság és levéltára / 297–318. o.

310 Kopasz Gábor főfelügyelők állottak. Csak a név változott meg, a feladatkör és a hatáskör ugyanaz maradt. A gazdászati felügyelőségek és élükön a főfelügyelők ugyanazt a hatáskört töltötték be, mint elődeik a gazdászati főtisztségek a főtisztek vezetésével. A Pécsvárad—somlyóvásárhelyi közalapítványi gazdászati felügyelőség neve most már megmaradt egészen a megszűnéséig. A közalapítványi kerületi gazdászati felügyelőségek az uradalmi tiszttartóságokkal együtt szűntek meg, 1913 végén. A pécsváradi gazdászati kerületben is ettől kezdve a megmaradt mezőgazdasági művelésű területeket haszonbérbe adták, s az ezzel kapcsolatos felügyeletet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, illetve ennek közalapítványi ügyosztálya intézte. A kisebb szántóterületek helyi ügyeit, feladatait a minisztérium az erdőhivatalokra bízta, de ilyen esetekben is az erdőhivatalok vezetői a minisztérium megbízásából jártak el. A gazdászati felügyelőség megszűnése után a pécsváradi közalapítványi erdőhivatal, amely eddig lenn a községben volt elhelyezve, felköltözött a várba, a gazdászati felügyelőség helyére. Az erdőhivatal régi épületét óvoda céljára adták át. A közalapítványi erdőhivatalok közvetlenül a V. K. M. közalapítványi ügyosztálya alá tartoztak. Az erdőhivatalok egészen a második világháború utáni államosításig működtek. Baranyában a pécsváradin kívül még önállóan, közvetlenül a VKM közalapítványi ügyosztálya alá rendelten működött a vajszlói közalapítványi erdőhivatal is. A mágocsi vallásalapítványi javaknak nem volt önálló erdőhivatala, hanem az itteni erdészeti terület először a pécsváradi erdőhivatalhoz tartozott, amíg 1928-ban át nem csatolták a Tolna megyei lengyeli erdőhivatalhoz. Á megszűnt különböző közalapítványi szervek helyett most már egyedül működő pécsváradi erdőhivatal sok tekintetben jogutódja a többi megszüntetett alapítványi gazdasági szerveknek, elsősorban az egyetemi alapítványi uradalmaknak. Utódszerv jellege különösen széles körű volt iratmegőrzési szempontból, mert mint jogutód átvette megőrzésre a volt főtisztség-felügyelőség, tiszttartóságok, fiskálisok és úriszékek működése során keletkezett iratokat. Mennyiségre is jelentős ez az iratanyag, amely tükrözi a pécsváradi jószágkormányzóság működését az apátsági birtokok állami kezelésbe vételétől az első világháború előtti időszakig, az alapítványi erdőbirtokok kezelését pedig a második világháború utáni államosításokig. III. 1. A pécsváradi jószágkormányzóság működése során kifejtett hatásköre hasonló volt a más világi és egyházi földesuraságokéhoz a feudális, majd pedig a kapitalista korban. Működése nagy általánosságban két irányba terjedt ki: egyrészt a mezőés erdőgazdasági termelésre, másrészt a közalapítványi javakhoz tartozó birtokokon élő személyek, lakosok, községek, egyházi szervek ügyeivel való foglalkozásra. A jószágkormányzóság a közalapítványi birtokokkal együtt nagyrészben átvette azokat a földesúri jogokat is, amelyekkel a megszüntetett apátságok és más szerzetesrendek, mint földesuraságok rendelkeztek. Természetesen csak részben vette át ezeket, mert voltak olyan jogai és feladatai az apátságoknak, amelyek nem kerültek át a közalapítványi uradalmak .és jószágkormányzóságok hatáskörébe. Nem került át az egyházi és iskolai funkciók közvetlen végzése. Nem kerültek át a hiteleshelyi feladatok, amelyeket a pécsváradi bencés apátság konventje fennállásáig, vagyis 1778-ig ellátott. A hiteles helyek pedig egyébként működtek egészen