Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság és levéltára / 297–318. o.

306 Kopasz Gábor Mágocsi provizoratus 1 lovas erdőkerülő (obequitator silvarum) 4 erdész Vajszlói provizoratus 1 lovas erdőkerülő 4 erdész Szekszárdi provizoratus 1 lovas vadász . • 12 erdész Később az uradalmakban általában emelkedett a tisztviselők száma, de az is előfordult, hogy egy-egy uradalmi ügyvédő több uradalomnak lett a fiskálisa. A pécsváradi jószágkormányzóság központjában működő ügyvédet főfiskálisnak nevezték, aki ellátta nemcsak a jószágkormányzóság, hanem a pécsváradi egyetemi alapítványi javak három uradalmának a jogi ügyeit is. Eleinte külön ügyvédje volt a mágocsi és külön fiskálisa a vajszlói uradalomnak, később azonban e két vallásalapítványi uradalomnak az ügyvédi teendőit egy személy látta el. Arra is volt azonban példa, hogy a Baranya megyében levő összes alapítványi uradalmaknak egy közös ügyvédje volt, a pécsváradi főfiskális, aki nem feltétlenül Pécsváradon lakott hanem esetleg Pécsett.

8 Külön ügyvédje volt azonban a szekszárdi uradalomnak és egy ideig a dunaföldvári uradalomnak is, de később a dunaföldvári jogi ügyeket is a szekszárdi alapítványi uradalom fiskálisa intézte. A pécsváradi tiszttartósághoz tartozott a vasasi szénbánya. Ennek üzemeltetését, a bányaügyek irányítását a provizorátuson belül bányagondnokság intézte.

9 Az alapítványi uradalmak állandó alkalmazottainak a létszáma a jószágkormányzóság kezdeti működéséhez viszonyítva a XIX. század közepén bizonyos emelkedést mutat. 1847-ben a bozsoki uradalom személyzeti és fizetésekre vonatkozó kimutatása szerint az uradalomnak a következő alkalmazottai voltak: 1 tiszttartó (provisor), 1 számtartó (rationista), 1 tiszti írnok (scriba), 1 főkádár (vietor), 1 alkádár (subvietor), 1 huszár, 5 hajdú (hajdones), 1 csősz (campi custos), 1 lovas vadász (eques venator), 7 alerdész (subsilvani). Az állandó alkalmazottak fizetésüket egyrészt pénzben, másrészt terményekben, fában és egyéb természetbeni járandóságokban — búzában, rozsban, kétszeresben, árpában, zabban, kukoricában, borban, tűzifában, szalmában, lencsében — kapták. Tágabb értelemben alkalmazottaknak vették és a fizetési kimutatásokban felsorolták a kegyúri alkalmazottakat is. Pénzbeli fizetést kaptak az összes kegyúri egyházközösségek plébánosai, sőt ezen kívül is még tűzifa-járandóságot azok a plébánosok, akik a következő községekben laktak: Bozsok,Véménd, Szebény, Rácmecske, Lovászhetény és Fazekasboda. A kegyúri tanítók (ludi magistri) ugyancsak bor- és tűzifa-járandóságot élveztek Bozsok, Véménd, Szebény, Féked, Rácmecske, Apátvarasd, Lovászhetény, Fazekasboda és Szűr községekben, s ezen kívül kaptak terményt és pénzalamizsnát is. A bozsoki, véméndi, szebényi és rácmecskei egyháznak pedig csak pénzbeli és borjárandóságot kaptak az uradalomtól. A vajszlói uradalom támogatta az uradalomhoz tartozó községek ref. prédikátorait is illetményfölddel és tűzifával. 8 A pécsváradi jószágkormányzóság első főfiskálisa Káldy Sándor volt, az utána következő főfiskális pedig Hegyessy (Gruber) Ádám. 9 Baranya m. Lt. Közalapítványi iratok. Pécsváradi egyet, alapítványi tiszttartóság iratai, 89/1825. sz.