Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság és levéltára / 297–318. o.
A pécsváradi közala pítványi jószágkormányzóság és levéltára 299 gehörigen Kassen-Amt) számadásaiban. 2 Ezt az uradalmat azonban 1790 elején a kamara eladta a Czindery családnak. 3 Gazdálkodási célból a különböző alapítványi birtokokat egy-egy nagyobb területen összevontan, egységesen kezelték, irányították. Tekintet nélkül arra, hogy egyetemi alapítványi, tanulmányi alapítványi, vagy vallásalapítványi birtokról volt-e szó, gazdászati vezetés céljából közös irányítás alá vonták, egy«tlen gazdasági irányító szerv alá igyekeztek rendelni valamennyit. 3. A közalapítványi jószágkormányzóságok szervezetének kiépítése előtt mindezen megszüntetett monostorok állami kezelésbe vett jószágainak irányítását közvetlenül a királyi kamara végezte. Amikor a királynő a dunaföldvári apátsági uradalmat az állam részére lefoglalta 1768-ban, ez is a kamara kezelésébe került. A kamara felügyelt az uradalomra, annak gazdálkodására és a kamarához folyt be az uradalom tiszta jövedelme. Az uradalom szervezeti beosztása, az uradalomban való gazdálkodás, az állandó alkalmazottak létszáma a kamarai átvétellel nemigen változott. Lényegében úgy folyt a gazdálkodás, mint az apátság fennállása idején, csak ez szakszerűbb és jövedelmezőbb lett a kincstári igazgatás alatt. A kamara átvette az uradalom alkalmazottait is. A dunaföldvári uradalmat továbbra is felügyelő (inspector) vezette. Volt az uradalomnak fiskálisa. A személyzete két hajdúból, két hajósból, egy szigetőrből, három erdő- és legelőőrből, egy vincellérből és egy pásztorból, valamint egy majorosból állott. Ezen alkalmazottak évi fizetése összesen 700 forint készpénz, 20 pozsonyi mérő búza, 268 mérő kétszeres, 22 mérő rozs, 50 mérő zab, 10 mérő tönköly, 1000 font hús, 75 font faggyú, 400 font só, 24 akó bor, 6 akó sör, 6 szekér széna, 4 pár csizma. Ezenkívül az inspektornak legeltetési joga is volt 300 juhra. Ugyanígy a kir. kamara irányítása alá került az 1773-ban kincstári kezelésbe vett baksai volt jezsuita uradalom is a maga hat (Baksa, Téseny, Magyarmecske, Tengeri, Alsóegerszeg, Hegy szentmárton) községével. A baksai uradalmat eleinte tiszttartóságnak, ispánságnak, majd pedig baksai kasznárságnak nevezték. Volt külön pénztára, mint a tanulmányi alaphoz tartozó uradalomnak (Zur Studien Fond Herrschaft gehörigen Kassen-Amt). Itt pontos kimutatásokat vezettek az uradalom bevételeiről, kiadásairól, valamint az úrbéri szolgáltatásokról. 1778-ban azonban a kincstári kezelésbe vett baranyai és Tolna megyei birtokok száma és nagy kiterjedése már szükségessé tette, hogy irányításukra Pécsett, külön kamarai kirendeltséget állítsanak fel. 1778-tól 1793. november 30-ig ennek a Pécsi Kamarai adminisztrációnak igazgatása alá kerültek az összes állami kezelésbe vett alapítványi birtokok. Amikor azonban a pécsváradi egyetemi alapítványi uradalmak élére Pécsváradon felállították a jószágkormányzóságot (praefectoratus), nemcsak a három — pécsváradi, bozsoki és versendi — egyetemi alapítványi uradalmat rendelték alá. hanem a mágocsi és vajszlói vallásalapítványi uradalmakat is. Tehát a pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság igazgatta a Baranya megye területén fekvő összes közalapítványi birtokokat, akármelyik alapítványhoz tartoztak is. A jószágkormányzóság 1793. december 1-ével vette át a kamarai adminisztrációtól a Baranya megyei közalapítványi birtokok és ezeken kívül a Tolna megyei alapítványi — nevezetesen a szekszárdi és dunaföldvári uradalmak — gazdasági kormány2 Baranya megyei Levéltár. Pécsváradi közalapítványi iratok. Baksai uradalom számadásai, 1787—1790. 3 Uo. Pécsi Kir. Kamarai Hivatal iratai, 733/1790.
