Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság és levéltára / 297–318. o.
298 Kopasz Gábor Az egyetemi alapítványt is Mária Terézia hozta létre. A királynő 1778-ban rendelkezett úgy, hogy a megszűnt pécsváradi bencés apátság javai a magyar tudományegyetem birtokába kerüljenek és a jövőben az egyetem céljait szolgálják. Ezzel az István király által alapított és fennállása alatt végig királyi kegyuraság alá tartozó pécsváradi apátság megszűnt. Egyházi szempontból puszta címmé változott, amelyet azonban mint címet továbbra is adományoztak kitüntetésül egyházi személyeknek. A pécsváradi apátság gazdag javadalommal rendelkezett, mintegy 30 jobbágyhelység tartozott birtokába, amelyek most az egyetemi alap tulajdonába jutottak. Miután Dunaföldvár már előzőleg az egyetemé lett és a királynő még Vágsellyét (Nyitra megye) és Znióváralját vagy más néven Klástort (Turóc megye) is az egyetemnek adta, az egyetemi alap a következő ingatlanokból állott: 1. pécsváradi uradalom, 2. dunaföldvári uradalom, 3. znióváraljai uradalom, 4. vágsellyei uradalom. Nem volt jelentéktelen vagyon tehát az egyetemi alapítvány sem, és jószágai közül a pécsváradi volt a legnagyobb, legjelentősebb. A pécsváradi uradalom a maga 30 helységével részint mezőgazdasági, részint erdészethez tartozó ingatlanokra oszlott. A mezőgazdasági ingatlanok nagysága összesen 6649 kat. hold volt, ezek kataszteri tiszta jövedelme 21 743 forint, becsértéke pedig 434 900 forint. Az erdészethez tartozó ingatlanok területe a mezőgazdasági ingatlanok nagyságát meghaladta, mert az erdészeti ingatlanok kiterjedése 9074 kat. hold volt, kataszteri tiszta jövedelme 12 390 forint, becsértéke 297 819 forint. 2. Baranya megyében a közalapítványi birtokok közül a pécsváradi egyetemi alapítványon kívül volt még két vallásalapítványi birtok is, nevezetesen a mágocsi és vajszlói uradalmak, és egy tanulmányi birtok, a baksai uradalom. A mágocsi vallásalapítvány a mágocsi apátság megszűnése után, az apátsági javak állami kezelésbe vételével keletkezett. A mágocsi bencés kolostort a hagyomány szerint a Szente-Mágocs család alapította, tehát magánalapítású monostor volt. A pécsi püspökség területéhez tartozó Mágocs községbe ez a család telepítette be a Benedek-rendet. Amikor a török után Mágocson újra megindult az élet, 1719-ben pálosokat telepítettek ide. A volt apátsági birtoknak a vallásalapítvány céljára történt átadásakor Mágocs, Baranyajenő, Nagyhajmás és a Tolna megyei Harc községek tartoztak hozzá. A vajszlói vallásalapítvány úgy keletkezett, hogy Mária Terézia a vajszlói volt apácarendi birtokot a vallásalapnak adományozta. Vajszló eredetileg a nyulakszigeti apácák birtoka volt. A török uralom után pedig ezek jogutódai, a pozsonyi apácák tulajdona lett. Amikor a vallásalap megkapta, Besence, Hidvég (Baranyahidvég), Páprád, Sámod és Vajszló tartoztak az uradalomhoz. A baksai tanulmányi alapítvány 1773 előtt a jezsuiták birtoka volt, amelyre egy 1772-ben kelt, s a baksai uradalmi iratok között található, igen rongált állapotban levő határjárási jegyzőkönyvből lehet következtetni. A határjárás 1771. júniusban folyt le a görcsönyi és a baksai uradalmak között, ahol a baksai uradalmat Hegyi József páter, a pécsi jezsuita rend kollégiumának rektora képviselte. A baksai tanulmányi alapítványi uradalomnak — az 1772. évi határjárási jegyzőkönyvet kivéve — csak 1782-től kezdve maradtak meg iratai, de az uradalom 1773-ban kerülhetett kamarai igazgatás alá. A baksai uradalomhoz a következő községek tartoztak: Baksa a határában levő Rádfa pusztával együtt, Téseny, Mecske (Magyarmecske), Tengeri, Egerszeg (Alsóegerszeg) és Szentmárton (Hegy szentmar ton). Ezek a helységek szerepelnek az uradalom pénztári hivatalának (Zur Studien Fond Herrschaft Baksa