Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság és levéltára / 297–318. o.

A PÉCSVÁRADI KÖZALAPÍTVÁNYI JÓSZÁGKORMÁNYZÓSÁG ÉS LEVÉLTÁRA I. 1. A közalapítványi javak a XVIII. században jöttek létre túlnyomó részben a megszüntetett szerzetesrendek birtokaiból, és fennálltak a polgári korszak végéig. Elsősorban tanulmányi, s általában kulturális célok anyagi fedezeteként szolgáltak. A közalapítványi birtokok többségükben a kiegyezés után a vallás- és közoktatásügyi minisztérium alá tartoztak. A legfontosabb közalapítványok voltak: az egyetemi alap, a tanulmányi alap és a vallásalap. A vallásalap úgy keletkezett, hogy 1733-ban III. Károly külön pénztárt létesített a kisebb jövedelmű plébánosok segélyezésére „cassa parochorum" néven. Mária Terézia ebből fejlesztette ki a vallásalapot egyes feloszlatott szerzetrendek, megszüntetett kolostorok birtokainak a hozzácsatolásával. A vallásalapítvány jövedelmét kizárólag r. kat. egyházi célokra használták fel. A tanulmányi alapot 1773-ban Mária Terézia létesítette a feloszlatott jezsuita rend vagyonából. A következő években a tanulmányi alap még más szerzetrendek birtokait is megkapta. Célja volt főként a középiskolai oktatás fejlesztése, új iskolák létesítése, a középiskolás ifjak tanulásának anyagi és szellemi támogatása. A feloszlatott jezsuita rend javai hatékonyan elősegítették az állami iskolaügy kifejlesztését. A XIX. sz. végén a nagyváradi jogakadémián, az országos mintarajziskolán, a budapesti tanítóképző intézeten kívül közvetlenül a tanulmányi alaphoz tartoztak a bajai, a budapesti V. kerületi, az eperjesi, a kassai, a lőcsei, a nagyváradi, a Selmecbányái, a szakolcai, a szatmári, a trsztani, az újvidéki, az ungvári és a zsolnai kir. kat. főgimnáziumok, amelyeknek fenntartását részben, vagy egészben a tanulmányi alap fedezte. A tanulmányi alap volt a leggazdagabb a közalapítványok közül. Vagyonának értéke a XIX. század végén 12 176 904 forint volt. A királynő rendeletének megfelelően a jezsuita javak lefoglalását 1773-ban a királyi kamara végezte. A jezsuiták vagyonán kívül iskoláik is állami kézbe kerültek, és ekkor lett államivá a nagyszombati jezsuita egyetem is, melyet Mária Terézia 1777-ben Budára helyezett át. Mária Terézia már a nagyszombati egyetemről is gazdagon gondoskodott. Ugyanis az 1768-ban megszűnt dunaföldvári bencés apátság javait 1769-ben a nagyszombati egyetemnek adta. A dunaföldvári uradalomhoz ekkor két sziget, két szállás, két halászóhely, valamint Kömlőd és Kér (Németkér) községek tartoztak. Az uradalom községei, vagyis Földvár, Kömlőd és Kér együttes évi jövedelme 16 774 forintra rúgott.

1 1 Sörös Pongrác: Az elenyészett bencés apátságok, Bp. 1912. — 167—176. old.