Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.

Balassa Ferenc iratai 259 majdnem kivétel nélkül a bécsi udvar bizalmasai és hívei voltak.

57 Balassa ebben a funkciójában nem fejtett ki jelentős tevékenységet, a kamara levéltárában fennmaradt iratai mindössze három csomót tesznek ki.

58 Elsősorban a szervezeti, ügykezelési és a pénzgazdálkodási ügyek érdekelték. 1783. december 24-ről valók észrevételei néhány számvevőségi állással kapcsolatban. Megtalálható az eperjesi és sztropkói (Zemplénin.) harmincadhivatal, a tiszaújlaki sóhivatal személyi állományának jegyzéke, a kamarai alkalmazottak 1775. és 1784. évi fizetési szintjének összehasonlítása (148 539 illetve 141 655 Ft), az 1783. november 1—1784. október 31 közötti tanácsülésekről hiányzó kamarai tanácsosok névsora (16 tanácsos összesen 386 sessiot mulasztott), valamint emlékirat és vélemény a kamara és a helytartótanács egyesítéséről. Igen gyakoriak az állások betöltésével, kérelmekkel kapcsolatos iratok. Balassa 1783. szeptember 4-én mondott köszönetet Windischgrätznek, aki elnökké való kinevezéséhez gratulált, egyúttal fiát ajánlva alkalmazásra. Balassa válasza szerint az ifjú Windischgrätz „tehetséges és igazságszerető ember, aki bizonyára ősei és rokonai nyomdokába lép."' Alkalmazni azonban csak akkor lehet, ha az uralkodónál ad be kérvényt.

59 1784-ben Balassa kért protekciót Sonnenfelsnél Gály András volt kamarai levéltári gyakornok részére.

60 1785 májusában Winkler József számvevőségi tiszt azzal kért előléptetéséhez támogatást, hogy Balassa a számvevőségi ügyintézést nemcsak felületesen, hanem belső szervezete oldaláról is kiválóan ismeri, tudja, milyen nehéz munka.

61 Legnagyobb figyelmet Balassa a kamarai ügyintézésnek szentelt, mivel tudta, hogy a jó ügyintézés a jó hivatali munka alapja. Megtalálhatjuk a „Norma manipulationis actorum cameralium" 21 pontból álló fogalmazványát (1783. szeptember), valamint észrevételeit a kamarai levéltár igazgatója által készített új „Idea regestrandi"hoz. Balassa egy generalis index készítését szorgalmazta. 1784. március 20-án kelt a „kamarai kancellária regulatiojának summariuma", 1785 januárjában Balassa Ferenc utasítása a kamarai titkárokhoz, az uralkodói határozatok departamentumok szerinti összegyűjtésére. 1785-ben kelt a Bussich Baltazár által összeállított három oldalas „Idea regestrandi Archivi Regni". Elnöki vizsgálati iratok kisebb számban maradtak fenn, kétségtelenül azért, mert kevés ilyen vizsgálatot folytatott. Figyelme a selyemtermelés, a telepítések, a máramarosi sótermelés és a megszünteti szerzetes rendek javai felé irányult, összeírást találhatunk 1782-ből a megszüntett magyarországi és erdélyi kolostorok és a tanulmányi alap ingatlanairól, évi jövedelmeiről, pénzvagyonáról.

62

1784-ben a bányavárosokat látogatta meg.

63 A kamara pénzgazdálkodására utalnak az 1784. évi negyedévi pénzszállítási jegyzékek (útvonal, összeg megadásával), több 1784. évi status hebdomadalis, a pozsonyi sóhivatal só és készpénz készletének megadása. Egy feljegyzés szerint a kamarai hitelpénztár 1784. február 28-ig 193 000 Ft-ot adott ki 3,5%-os kamatra. 1784. május 31-én a kamara adóssága 4 634 346 Ft volt. 57 Nagy István: A magyar kamara 1686—1848. Budapest, 1971. 157, 311, 365. 58 E 68 Praesidialia, Acta Praesidis et Thesaurarii Francisci Balassa 1783—1785 59 22. tétel, No 2328, 9610. 60 21. tétel, No 2009. 61 22. tétel, No 9608. 62 17. tétel, 1782 és én. 63 22. tétel, No 3547. 17* /