Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.

260 Kállay István 1784-ben az ezüstpénz-verde személyzete panaszt tett Balassa Ferencnél amiatt, mert hadiadót követeltek tőlük. Előadták, hogy egész nap keményen dolgoztak, mégsem becsülték meg őket, nem tartották be azt, ami kiváltságlevelükben volt. Balassa véleménye nem ismeretes.

64 1785. május 20-án kelt egy, a magyarországi pénzhiány megszüntetésével foglalkozó, névtelen javaslat. A pénzhiány megszüntetésére a közalapokból 3,5%-os kamatra négy-öt millió forintot kellene felvenni és azt a magyar birtokosoknak 5%-os kamatra kölcsön adni. így a kincstár is nyerne néhány milliót, az országban is forogna a pénz. A birtokosok birtokaikat javítanák, nem luxusra és fogyasztási cikkekre költenék a pénzt.

65 Érdekes módon Balassa érdeklődése az 1790-es években nőtt meg a kamarai ügyek iránt, mikor már több éve nem volt kamaraelnök. 1791-ben pl. a ráckevei uradalom bérbe adásával és a só árának felemelésével

66

, 1792-ben Strassoldo grófnak a dohányjövedékről szóló emlékiratával, a dohányfelvásárlással és a kamarai jószágok igazgatásának jobb megszervezésével foglalkozott.

67 1793-ban váratlanul megnőtt a kamarai ügyek száma: az évi összes tizedbevételek, az erdélyi nagyfejedelemség koronavárosi kerületében fekvő birtokok visszakövetelése, a megszüntetett magyarországi és erdélyi férfi és női kolostorok 15 347 516 Ft értékű ingó és ingatlan vagyona, az 1780. és 1793. évi erdélyi kamarai jövedelmek összevetése (1780: 568 718 Ft, 1793: 615 914 Ft), az alapítványi fond jövőbeni igazgatása.

68 A pénzhiány megszüntetésére 1794. január 18-án Balassa azt javasolta, hogy a hétéves háború példájára a kamarai javakra hatmilliós zálogkölcsönt kell felvenni. Ezzel az idegenben tartózkodó katonaság költségeit lehetne fedezni.

69 1795-ben Strassoldo Magyarország igazgatásáról tett megjegyzéseit véleményezte, hangsúlyozva az udvari és az országos számvevőségek munkájának megjavítását, a szigorúbb ellenőrzést.

70 1802-ben kékkői magányából levéllel fordult Colloredo kabinetminiszterhez. Arról értesült ui., hogy a katonai számvevőség a hátralékos, felül nem vizsgált számadásokat csak szúrópróbaszerűen akarja ellenőrizni. Ez ahhoz vezethet, írta, hogy 60—70 000 forintos kár keletkezik, mert a tisztviselők arra számítanak, hogy Őket nem ellenőrzik.

71 10. Koronaőr és kincstartó (5., 6. tétel). Az uralkodó Balassát koronaőrré 1783. augusztus 4-én, kincstartóvá tíz nappal később nevezte ki. Koronaőri ténykedéséről mindössze annyit tudunk, hogy az uralkodó 1784. április 5-i jendelete alapján ő vitte ki a szent koronát Bécsbe.

72 Koronaőri irataiból megállapíthatóan Balassa 1785május első felében érkezett Bécsbe, ahol írásban kérte, hogy a korona és a koronázási ékszerek kulcsait leadhassa. Előadta, hogy korábban a király által kinevezett vagy az országgyűlés által választott koronaőrt a magyar udvari kancellária iktatta be. O is így vette át a kulcsot, az átvételt a következő országgyűlés nyugtázta. Most ő az uralkodó utasítására a koronát a bécsi kincstárba hozta. Balassa beadványára Pálffy Károly 1785. május 17-én azt válaszolta, hogy az uralkodó rendelkezése alapján a 64 Uo. No 7546. 65 18. tétel, 1785. máj. 20. 66 Uo. 1791. febr. 10 és 1791 nap, hónap nélkül. 67 Uo. 1792. okt. 9. 68 Uo. 1793. jan. 28., márc. 14., 28.,. máj. 7., jún. 13. és 1793. hónap, nap nélkül. S9 Uo. 1794. jan. 18. 70 Uo. 1795. aug. 15. 71 Uo. 1802. 72 Marczali Henrik i. m. I. 1907. 63. — Szekfü Gyula: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. Budapest, 1926. 44. i