Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.
258 Kállay István megyei alispán. A bizottság két tollvezetője Kraszner Antal és Lechner József volt. Balassa Ferenc biztosi munkájához igen sok kimutatást igényelt, ezek egy része fennmaradt. Ilyenek: az 1776—1778. években Fiume kikötőbe érkezett összes áruk jegyzéke, a fiumei lakosok nagy és közepes hajóinak összeírása (1777), a fiumei akadémia javairól folyt tárgyalások, az akadémia adósságainak, bevételeinek jegyzéke. Balassa Ferenc vizsgálta meg annak a 15 hajótulajdonosnak a panaszát, kiktől annak ellenére taxát szedtek, hogy hajójuk nem tudott bemenni a fiumei kikötőbe. A biztos azt is vizsgálta, hogy a panaszosok miért Fiume város tanácsához és nem a kormányzóhoz vagy a megyéhez fordultak. Az iratok között igen sok panaszos ügy van; visszatartott illetmények, vagyonjogi viták, visszaélések, nyugdíjak ügyében. Egyes buccari lakosok azért folyamodtak a királyi biztoshoz, hogy a paraszti szolgáltatások alól mentesítsék őket. Fiúméval kapcsolatban több emlékirat is található. Az egyik névtelen emlékirat Fiume Magyarország kereskedelmében játszott szerepével foglalkozott. A legjelentősebb Kupfmann Ferenc István fiumei fővámosé. Eszerint az 1778-ban felállított fiumei harmincadhivatal bevétele 1778. február—1779. szeptember között 9167 Ft volt, a buccari új harmincadhivatalról még nem álltak adatok rendelkezésére. Az emlékirat szerint a vámot az örökös tartományokéival egy szintre kell hozni, mivel különben a kereskedelem az örökös tartományok felé fog eltolódni. Fiume — Magyarország, valamint a határos országok (német örökös tartományok) kereskedelme érdekében javasolta, hogy a kereskedelmi utat Brodon, a Kulpa völgyén keresztül vezessék, ahol a vidék lakott, a fuvarosok élelmet, takarmányt és vizet kaphattak. A Balassa vezette királyi bizottság foglalkozott a Fiume területi átszervezésével kapcsolatos 1779. őszi grobniki tumultussal is. A grobniki parasztok terheik növekedésétől féltek, a mozgalom közvetlen oka azonban a rossz termés, a szárazság, a vízhiány, valamint az volt, hogy az uradalom megtiltotta a favágást és a víziúton való szállítást. A grobniki kastély előtt mintegy 2000 paraszt gyűlt össze, a várfalhoz létrát támasztottak, a falat megmásztak, behatoltak a kastélyba. A bizottság elsősorban azt vizsgálta, hogy ki kezdeményezte a mozgalmat. Hasonló mozgalomra került sor a Szever megyei Csabaron is, amit az adókivetés váltott ki. Balassát ekkor az uralkodó Károlyvárosba küldte királyi biztosként, a tumultus okainak kivizsgálására. 53 Balassa a későbbiek során is kapcsolatban maradt Fiúméval. 1785-ben Szever megyével kapcsolatban úgy foglalt.állást, hogy a megye ne terhelje az adózókat azzal, hogy külön személyt alkalmaz a megyei levéltár iratainak jegyzékelésére. 54 1793-ban a fiumei kormányzósági kereskedelmi pénztár költségvetésével foglalkozott. A pénztár bevétele 10 953, kiadása 47 953 Ft volt. A bevételek tengeri jövedékekből, kereskedelmi, bírósági, kikötési, bérleti díjakból, a kiadás kormányzósági, kereskedelmi pénztári, bírósági, kórházi fizetésekből, nyugdíjakból, épületfenntartásból, útépítési költségekből tevődött össze. 55 1796-ban Celebrini József azzal a kéréssel fordul Balassához, hogy a fiumei kikötő kapitánya akar lenni. 56 Balassa ezzel kapcsolatos állásfoglalását nem ismerjük. 9. A magyar kamara elnökévé (2. tétel) az uralkodó 1783. augusztus 14-én nevezte ki Balassát. Tudjuk, hogy a kamaraelnökök a befolyásos főurak közül kerültek ki, 53 17. tétel, 1779. júl. 30—31. — 21. tétel, No 1001—1002. — 22. tétel, No 3518. 54 22. tétel, No 3551. 55 18. tétel, 1793. 66 22. tétel, No 1860.
