Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.

256 Kállay István lyozását javasolta.

40 Ugyanez évből való egy összesítés a felajánlott nemesi felkelésről (4217 személy, 4357 ló). 6. A vízi szállítási biztosi (14. tétel) funkciót Balassa 1770—1771-ben látta el. Ezekből az évekből, de különösen 1771-ből fennmaradtak az elnöklete alatt tartott vízi szállításügyi bizottság (Wasser-Transport, Commission) jegyzőkönyveinek fogalmazványai. Az üléseken rendszerint részt vett Schönholtz, a kamara érdekeit képviselő tanácsos is. A bizottság szervezte a hajón való élelmiszer-, valamint dohány- és réz-szállítást, a havi szállítási normák betartását. Nyilvántartást vezetett a pesti, bajai, budai, pozsonyi kereskedelmi hajókról. 1771-ben pl. Budán 13, Pesten 10 kereskedő hajóját írták össze. 1771. július 15-én kelt az a jegyzőkönyv, mely a hajósokat abból a szempontból osztályozta, hogy mit szállítottak. A nyilvántartott hajók elsősorban Mosonba és Bécsbe szállítottak. 1771 nyarán egy bécsi kereskedő kérte Balassa támogatását, aki egy szerződés szerint az udvari istállók számára több ezer mérő zabot szállított. A szállításhoz egy hajóra lett volna szüksége, ezt azonban a szállítási biztos igazolása nélkül nem kaphatta meg.

41 1771 októberében amiatt érkezett panasz, hogy a győri és a komáromi hajósok saját kereskedést is űztek, nem a királyi szállítmányokat vitték hajójukra. 1771. július 17-én Bécsben kelt Leopold Kollowrath kamarai elnök Eszterházy kancellárhoz írt levele, melyben amiatt panaszkodott, hogy Balassa a megáradt Dunán akart élelmiszert szállítani. A hajókra azonban a bécsi városi élelmezési bizottságnak is szüksége volt. Balassa a hajózással később is foglalkozott, így pl. Olmützből kapott egy hajózási tervet véleményezésre.

42 7. Tankerületi főigazgató (4. tétel). Iskolai ügyekkel Balassa már szerémi főispánsága idején kapcsolatba került. 1774-ben vizsgálta meg a megyében található tanítók képzettségét, helyzetét. Táblázat is készült ekkor, mely a vallást, nyelvtudást, az iskolaépület adatait, a jövedelmet és az „iskolaképesek" számát adta meg. A Ratio educationis, mely a közoktatást a rendi közigazgatási beosztástól függetleníteni akarta, az országot kilenc tankerületre osztotta. A kinevezett felügyelők (főigazgatók) kivétel nélkül előkelő urak (Niczky Kristóf, Károlyi Antal) voltak, kik személyükkel méltón képviselték a közoktatásügynek tulajdonított nagy jelentőséget.

43 Ezek között látjuk Balassa Ferencet, ki 1785-ig, horvát bánná történt kinevezéséig foglalkozott — egyebek mellett — iskolai ügyekkel. Iratai között ennek ellenére kevés ilyen vonatkozású maradt fenn. 1779-ből való a Győr megyei iskolák visitációjáról készült jelentés, valamint különböző építkezési ügyek számlái. 1782. április 17-én a nyitrai postamester amiatt tett panaszt, mert a helybeli gimnázium igazgatója 44 Ft postai költséggel adósa maradt. Balassa közbenjárását kérte.

44 Ebben az időben Balassa kapcsolatban állt a Szentpétervárott tartózkodó Jankovics Tivadarral, ki 1782. október 16-i levelében az orosz elemi iskolaügyről számolt be neki. Leírta, hogy milyen tankönyvek, katekizmusok, ábécés könyv bevezetését, fordítását tartották jónak.

45 Ebből az évből való egy meghívó a szenei árvaház növendékeinek Balassa engedélye alapján tartott nyilvános vizsgájára. A meghívó feltüntette az oktatószemélyzet nevét, az oktatott 40 A Vág szabályozásáról ld. még 17. tétel, 1777. — A Marcal és Rába folyó szabályozásáról 17. tétel, 1776. máj. 30. — Emlékirat a Tisza hajózhatóságáról: 17. tétel, 1778. máj. 19. — Akárolyvárosi csatorna építéséről; uo. 1778. okt. 31. 41 22. tétel, No 9909. 42 Uo. No 9977. 43 Hóman—Szekfü i. m. IV. Budapest, 1935. 531. 44 22. tétel, No 9654. 45 uo. No. 4275.