Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Jároli József: Adatok a XVIII. századi protestáns anyakönyvek forrásértékéhez : három Békés megyei község anyakönyvei alapján / 241–246. o.

242 Jároli József elkülönülten vezeti anyakönyvét. Orosházán 1744-ben evangélikus magyarok telepednek le.

3 Az anyakönyvek vezetése az alábbi években indult meg:

4 1733. Mezőberény, Evangélikus egyház (német) 1741. Gyoma, Református egyház 1765. Mezőberény, Evangélikus egyház (szlovák) 1769. Mezőberény, Református egyház (magyar) 1744. Orosháza, Evangélikus egyház. Közös vonásuk, hogy a népmozgalom tényeit eseményszerűen és nem okirat jelleggel regisztrálják. így egy-egy bejegyzésnél a mindennapokra, emberi sorsokra utaló érdekes megjegyzések is olvashatók. Forrásértékük számbavételénél elsősorban alaki sajátosságaikat kell megfigyelnünk. A népmozgalom eseményeit mindhárom községben ún. „vegyes" anyakönyvben jegyezték fel, amely egy kötetben tartalmazza a kereszteléseket, esketéseket és a halálozást. Az anyakönyvek első kötete minden esetben ilyen. Csak a XVIII. század végén térnek át külön kötetek vezetésére. A bejegyzések teljességét nagyban befolyásolja a lelkipásztorok változása, az egyes lelkipásztorok műveltsége, gondossága, a község általános helyzete. A fenti községek egyházai önállóak voltak, híveik anyakönyvezése csak náluk történt. A keresztelések bejegyzése. Év, hónap, nap. E három adat megléte még ugyanannál az egyháznál sem minden esetben jellemző. A vezetés megkezdése után néhány esztendeig csak azt tüntetik fel, melyik évből való az adat. A teljes dátumozás és az évenkénti adatokon belül a hónapok elválasztása csak későbbi jelenség. Gyomán 1742-től, a mezőberényi német evangélikusoknál 1774-től, az orosháziaknál 1744-től némi megszakításokkal így történik az anyakönyvezés. (Ugyanez vonatkozik az esketések és a halálozások bejegyzésére is.) Az újszülött adatai: a gyermek neve, apja neve és a keresztszülőké. Az adatok sorrendje bizonytalan, a rovatos tagolás csak az 1770-es években tűnik fel. Az anya nevét egyetlen anyakönyv sem közli, megnehezítve ezzel az egyes családok rekonstruálását, amelyből pedig értékes adatokat nyerhetne a kutató a népmozgalom részletes elemzéséhez. A népmozgalom mindhárom területére vonatkozó bejegyzések nélkülözik a sorszámozást. Az orosházinál van ugyan, de folyamatos, évenként nem kezdődik újra, így a kutató számára használhatatlan. A mezőberényi szlovák anyakönyv kivételével a keresztelés, esketés, temetés bejegyzése egy kötetben, de a kötet más részeiben található. A szlovák evangélikusoknál havonként egymás után sorakoznak a keresztelések, esketések, halálozások bejegyzései, úgy ahogy azok időben követték egymást. A gyomai anyakönyv csonka, 1752—1769 közötti keresztelési bejegyzéseket kitépték a matrikulából. A többi esetben folyamatosak az adatok. A házasságkötések bejegyzése. Dátum, férj és a feleség neve. A feleség nevét annak apjáéval együtt tüntetik fel. (Vésztői Békési Mihály Kata.) A házasságra lépők életkorának feljegyzése ebben az időben rendszertelenül, de megvan. A születések bejegyzésével párhuzamosan nem kezdődik meg mindenütt a házasságkötés regisztrálása. Mezőberényben a német evangélikus egyháznál csak 1766-tól találunk házas3 Orosháza története. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 243. * Református Egyházközség Gyoma, Vegyes anyakönyv I. 1741—1773. II. 1774—1822. A gyomai Helvét Hitvallású Egyház Halottas Anyakönyve. I. 1775—1793. II. 1794—1826.

1. ker. (német) Evangélikus Egyházközség Mezőberény. Vegyes anyakönyv I—

II. 1733—1791. II. ker. (szlovák) Evangélikus Egyházközség Mezőberény. Vegyes Anyakönyv I. Mezőberényi Református Egyház Anyakönyve. I. 1769—1809. Evangélikus Egyházközség Orosháza. I. Vegyes anyakönyv 1744—1785.