Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.

A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt (1697—1704) 235 lebbezési fórum. A pozsonyi régimen vagy gubernium mellé, annak fennhatósága alatt, kisebb kerületi szervek (dicasteriumok, tribunalok) felállítását látták szükségesnek, pl. Kassán, Váradon, Budán, Eszéken, tízes taglétszámmal, az elnök mellett joghoz értő világi főurakkal és köznemesekkel, két titkárral és irodai személyzettel. Javaslatot tettek arra nézve is, miiyen területek és megyék tartozzanak a pozsonyi, a budai, a kassai, a váradi, a Szörényi, a temesi, a horvát és az erdélyi kerülethez. Kérték, hogy mindezek a pozsonyi főkormányszéktől függjenek, ahogyan a prágai gubernmmtól függ Morvaország és Szilézia, vagy a grácitól Karintia, Krajna és Friaul. A kisebb dicasteriumok legyenek saját megyéik peres ügyeinek fellebbezési fórumai, de mindegyiktől a pozsonyi kormányszékhez is lehessen fellebbezni. A több kerületet érintő ügyekben megállapodás alapján intézzék egyikben vagy másikban a pert. Az egész országot érintő közügyeket pedig, akár közigazgatásiak, akár politikaiak, akár egyháziak, kamaraiak vagy katonaiak, egyedül a pozsonyi gubernium előtt tárgyalják, s innen küldjenek jelentést az udvarhoz. Majd ha felállították ezt a kormányszéket, akkor kerülhet sor a törvények rendezésére, a határok megvonására, s ott német és nemzeti katonaság elhelyezésére. Vállalták, hogy a kormányszék és az alá tartozó dicasteriumok tagjainak fizetéséről az ország gondoskodjék; másik része a fél harmincadból fedezhető. Fentiek szerint a rendek ezt a pozsonyi guberniumot a magyar kancelláriával azonos jelentőségű, az ország területén belül működő főhatóságnak szánták, amely közvetlenül a királytól függ, s elnöke, a nádor-helytartó vezetése alatt az ország kormányzatának legfőbb szerve. Példának ismét felhozták a birodalomban már meglevő osztrák és cseh intézményeket. A pozsonyi guberniumnak és kerületeinek leírása a negyedszázad múlva megvalósult helytartótanács képét vetíti elénk. Az 1722/23. évi országgyűlésnek a helytartótanácsra vonatkozó törvényei és a fent ismertetett szöveg több helyen gondolati, sőt néhol szövegazonosságot tükröz. 1698-ban is csak a királytól függő legfőbb hatóságnak kérték a helytartótanács előképét jelentő guberniumot, felruházva a prágai, illetve gráci gubernium hatáskörével, amelyek viszont „az udvari kancelláriától kapták a rendelkezéseket, nem közvetlenül az uralkodónak alárendelt, azaz udvari, hanem másodfokú, országos hivatalok voltak."

114 Ez az -ellentmondás már az 1698. évi szövegbe is belekerült; s 1723-ban ennek fenntartásával alakult meg csupán másodfokú, országos hivatalként a helytartótanács.

115 Az 1698. évi szövegben érvényesül a korszak világi irányzata, viszonylag kevés a kívánt főpapok száma. A kerületi beosztással pedig a töröktől visszafoglalt területekre és Erdélyre való igényüket rögzítették. Az Informatio-ban, s vele egykorú egyéb rendi felterjesztésekben erős központosító törekvés mutatkozik meg, a pozsonyi gubernium az elgondolás szerint az egész országot kormányozta volna. Ez önmagában is elismerést érdemel, előre mutató, akkor is, ha a tervezet nem mentes a rendi osztályérdekektől; megfigyelhető benne pl. az adócsökkentési irányzat, az, hogy a változatlan összegű évi adót a réginél nagyobb területről lehessen beszedni. Az udvar azonban politikai, katonai, s egyéb — itt nem részletezhető — érdekekből meghiúsította szándékukat, s nemcsak a kívántnál jóval szűkebb területre szorította a bizottságok működését, hanem a pozsonyi bizottság helyett bécsi központ, a Deputatio fennhatósága alá helyezte azokat. 114 Ember Győző: A m. kir. helytartótanács ügyintézésének története 1724—1848. Bp., 1940. 4—6.1., a helytartótanács 1722/23. évi alaptörvényének elemzése; a szószerinti idézett rész a 6. lapon 115 Uo. 6. 1.