Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.
236 , •- • Iványi Emma A rendi kívánalmakkal szemben nem több, csak három kerület alakult meg Pozsonyban, Budán és Kassán, 1698-ban, anélkül, hogy a nádor elnöklete alatt álló pozsonyi bizottság felette állt volna a másik kettőnek. A három bizottság területi,, s megyei beosztása is csak részben egyezik azzal, amit a felterjesztés kíván. Horvát— Szlavónországot, Erdélyt, a volt Szörényi és temesi bánság területét pedig egyáltalán nem kapcsolták bele ebbe a hálózatba. Csak a Részek néhány megyéje került ide,, de nem külön váradi központtal, hanem a kassai bizottság fennhatósága alá. A három bizottság hatásköre pedig csak az adóügyre, katonaellátásra szorítkozott, s a gyakorlati megvalósulás ezen a téren sem az előírások, s főleg nem a rendi óhajok szerint alakult, anélkül, hogy ugyanakkor a bécsi udvar és főhivatalok álláspontja győzedelmeskedhetett volna. A bizottságok iratai sokoldalúan világítják meg azt a nem oldódó ellentétet Bécs és az ország között, amely jórészt az adókérdés körül sűrűsödött, s rövidesen egyik főokává vált a Rákóczi-szabadságharc kitörésének. S amikor, a bizottságok szűkebb keretében, csupán Bécs és a rendek szembekerüléséről, a közöttük fennállt kompromisszum felbomlásáról szólunk, rá kell mutatnunk arra is, hogy ez a kompromisszum nem tudta feloldani azt az ellenállást, amely maguknak az ország adóviselőinek részéről jelentkezett, mind Béccsel, mind a rendekkel szemben, s amit a Béccsel szemben támasztott rendi igények elismerése, teljesítése sem szüntethetett volna meg. 1723 nyarán, a Helytartótanács felállításával párhuzamosan, megváltozott körülmények között, újjáéledt az országos biztosi intézmény is. Megalakult az országos biztosi hivatal. 116 Az országot ismét kerületekre osztották (pozsonyi, soproni, budai, kassai, debreceni, eszéki, később a besztercebányai kerület). Ha a kerületekben levő megyék névsorát összehasonlítjuk az 1697—1704 között működött három bizottság megyéivel, azonosságot állapíthatunk meg. Ujabb területet abból, amit a rendek a török kiűzése óta állandóan kívántak, nem csatoltak az új kerületekhez sem, a változás csak az, hogy több kerület létesült, s egy-egy kerület kisebb volt, kevesebb megyéből állt. A helytartótanács szervezetébe épített biztosi hivatal hatásköre legnagyobbrészt azonosnak mondható a három korábbi bizottság hatáskörével. A további kutatások során törekednünk kell majd a most még ismeretlen helyen lappangó bizottsági iratok (1697—1704) minél teljesebb feltárására, a szétszórt, de a fentiek alapján felismerhetővé vált anyag összesítő jegyzékének elkészítésére. Célszerű volna továbbá a három bizottság működésének külön-külön való ismertetése is, elsősorban a kassai bizottságé, mivel ez a terület évtizedeken át éles ellentétben állt az ország többi részével az adó felosztásának kérdésében, s végül itt tört ki, néhány évvel a Tokaji-felkelés leverése után, 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc. * * * FÜGGELÉK Bécs (?), 1968 október-november Brevis informatio ratione gubernii Hungarici ac status et ordinis introducendi 117 Cum Hungáriáé regnum, Deo auspice, ad eura devenerit statum, ut tempore gloriosissimi regiminis augustissimi imperatoris ac regis Hungáriáé, Leopoidi primi maxima eiusdem pars ab immani Christiani nominis hostium iugo liberata ad sacram rediret coronam, dignum omnino est» 116 Ember Győző: CProv. 19, utasításuk 18. 1; valamint 8—26. 1. 117 Vö. a 113. jegyzethez tartozó szövegrésszel.
