Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.

234 Iványi Emma Az 1702/1703. katonai évre, minthogy a negyedik millió ügyében nem jött létre megegyezés, a Deputatio pedig nem utasította ennek megajánlására a rendeket, nem készült el a szokásos nádori repartíció. Pótlására 1703 elején a bécsi udvari kamara maga készítette el a felosztást, négy millióról, s újból a kancelláriát kérte, hogy ezt a táblázatot jutassa el a három bizottsághoz.

110 Ezúttal is saját alárendelt szerveinek tekintette azokat. Az eljárást, elsősorban a nádor részéről, tiltakozás követte, az ügy elintézése húzódott, májusban pedig már kitört a szabadságharc. A bizottságok addig folytatták munkájukat, amíg a Rákóczi-szabadságharc tengerré nőtt hullámai el nem sodorták őket. A kassai bizottság elnökhelyettese és több tagja csatlakozott a fejedelemhez.

111 Félúton a Helytartótanács felé Kétségtelen, hogy 1697 és 1704 között a fent ismertetett három bizottság keretében folyt a magyar közigazgatás jelentős része, az adóigazgatás, részben pedig a hadseregellátás és a hadseregszervezés. Feladatokat kaptak a bizottságok a francia örökösödési háború megindulásakor annak a három magyar gyalogezrednek felállításával kapcsolatban is, amelyeket mielőbb a nyugati harctérre akartak küldeni. A magyar rendek azonban mindennél már a bizottságok szervezésekor is többet igényeltek, nem sejtve, hogy az elérhető kevesebbet sem tudják saját elgondolásuk szerint megvalósítani. A rendek ugyanis a bizottságok szervezésével egyidőben újból felterjesztették azoknak a tervezeteknek egy részét, amelyeket 1688-ban, az Einrichtungswerk készülése idején nyújtottak be Kollonics érsek felszólítására. Akkor egy Pozsony vagy Buda központú magyar kormányszéket kívántak felállítani, a nádor elnöklete alatt, amelynek hatáskörébe tartozott volna a magyar közigazgatás, igazságszolgáltatás, egyházügy, hadügy és a gazdasági élet szervezése és legfelső fokon való irányítása.

112 Ezt a kívánalmat ismételték meg 1698-ban, tömörebb fogalmazásban, keresve a már felállított és még felállítandó kerületi bizottságok helyét a fenti szervezetben. A „Brevis informatio" című új tervezet még az 1699. évi török békekötés előtt készült, de már akkor, amikor az ország hódoltsági területének legnagyobb része visszakerült.

113 Az új rendet az 1688-ból ismert öt pont (ecclesiastica, politica, iuridica, militaria et cameralia) keretén belül kívánták megvalósítani, egy felállítandó kormányszerv (régimen) vezetése alatt. Székhelyül akkor már csak Pozsonyt jelölik meg. Az új szerv elnöke a nádor úgy is mint királyi helytartó, aki királyi parancsok alapján jár el, s a tett intézkedésekről a királynak tesz jelentést. Helyetteséül egy alkormányzót (vicegubernator) szántak, mellé pedig hat világi főurat, két főpapot, a királyi tábla tíz tagját, egy pecsétőrt, két titkárt és annyi irodai személyzetet, amenynyi a magyar kancelláriában volt. Azt kívánták, hogy ez a szerv álljon az ország élén, olyan hatáskörrel, mint a prágai Gubernium, amely igazságszolgáltatási fel110 1703. március 3. Conc. exp. Március. No. 87. 111 Pettes András c. püspök, egri nagyprépost, szenátor: Benda Kálmán, Esze Tamás, Maksay Ferenc, Pap László: Ráday Pál iratai I. k., Bp., 1955., 348, 364, 366, 388, 526, 592,1. (1. Pethes András Héven); Kálmáncsay István uo. 497, 506, 518, 526, 527, 530, 534 és II. k., Bp., 1961. 17. 1.; Lányi Pál uo. I. k. 365. 1. és II. k. 87, 1. 112 Iványi Emma: EPésMR. 113 Brevis informatio ratione gubernii Hungarici ac status et ordinis introducendi. Pál nádor iratai (N 8). Lad. 47. Proth. 3.449—452.1. — Teljes szövegét 1. a Függelékben.