Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.

214 Iványi Emma országrészben Pálffy Miklóst (majd rövid idő múlva, lemondása után Zichy Ádámot), Felsőmagyarországon pedig Bercsényi Miklóst. A három nagybirtokos arisztokrata biztosi működése 1697 második feléig tartott, addig, amíg a három bizottság meg nem alakult.

8 1697. január 9-én a magyar kancellária közölte nevüket a haditanácscsal, jelezve, hogy a király „pro praesenti hyberno" nevezte ki őket, az 1696/97. évi téli kvártély idejére.

9 1697. február 21-én a kancellária olyan utasítást küldött Bercsényi Miklósnak, hogy a jelenlegi téli kvártély-időszak végéig tartózkodjék székhelyén.

10 Zichy Ádám úgy adta tudtul királyi decretum útján történt kinevezését kerülete egyik megyéjének, hogy megbízatása „pro hoc duntaxat hyberno" szól.

11 Működésükről közigazgatástörténeti vonatkozásban először Ember Győző írt, fentebb említett tanulmányának bevezetésében. Érdeme, hogy Thaly Kálmánnak Bercsényi Miklós biztosi működésére vonatkozó adatait levéltári anyaggal kiegészítve kiemelte a Bercsényi köré épített egyoldalú „hőskultusz" szférájából, s azokat helyükre téve, az államszervezet, államigazgatás részeként értékelte tevékenységét. Tanulmányának ez a néhány oldala csak bevezetés a Commissariatus Provinciális megalakulásának történetéhez, így a másik két biztos működését nem vizsgálja. A biztosok külön utasítást nem kaptak, feladatuk az volt, hogy a király által évenként kibocsátott hadseregellátási szabályzat (regulamentum) alapján, s a bécsi hadbiztosokkal együttműködve gondoskodjanak az országon átvonuló vagy itt állomásozó hadsereg zavartalan ellátásáról és az ehhez szükséges évi adó kerületenkénti beszedetéséről. A rövid életű, kudarcba fulladt intézményről elsősorban a Bercsényivel kapcsolatos fent említett adatok alapján kapunk képet. A szerző nemcsak Bercsényi egyéni tulajdonságaival hozza összefüggésbe a biztosság kudarcát, hanem Bercsényi magatartásában felismeri a nagybirtokos főúrnak, pontosabban a főúri rétegnek a biztossággal kapcsolatos igényeit, álláspontját; mindez szemben állt a bécsi központból irányított hadbiztosság törekvéseivel.

12 Ehhez, további kutatások alapján azt kell hozzátennünk, hogy Bercsényinek lehettek egyéni túlzásai, de a Bécs—haditanács—főhadbiztosság vonal adóügyi, katonaellátási kívánalmai nemcsak vele, s nemcsak a főúri réteggel, hanem az egész magyar rendiséggel szemben álltak. A magyar kancellária, amely a három biztos és 8 A forrásokban nevük: commissarii provinciales, supremi commissarii provinciales. A provincia szó nem az ország egyes részeit, kerületeit jelenti, hanem magát Magyarországot mint tartományt. Lényegében a rendi Magyarország nemzeti biztosai voltak. A „nationalis" jelző a rendi szövegezésekben gyakran előfordul velük kapcsolatban. Az idegen hadbiztosok stb. mellé a rendek hazai, magyar biztosokat kértek. Ezért a commissarius provinciális kifejezés fordítható országos biztosnak is, hangsúlyozva, hogy azonos az irodalomban, első helyen Ember Győző munkáiban említett tartományi biztossal. — Holub Józsefi, m. 78. 1. tévesen közli, hogy Nádasdy nem fogadta el a megbízatást, s az ő helyére került Zichy Ádám. 9 Orsz. Levéltár, Magyar kancelláriai levéltár, Conceptus expeditionum (A 35), a továbbiakban Conc. exp., 1697. január hó, No. 36. Ebben Pálffy helyett már Zichy Ádám szerepel. Kinevezését a magyar kancellária az érintett megyékkel 1697. január 14-én közölte: Pálffy Miklós József lemondott, utóda Zichy Ádám kir. tanácsos, kamarás, Mosón megye főispánja; a hozzá tartozó megyék, az ún. „districtus medius" megyéi: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Bars,,Zólyom, mindkét Hont, Nógrád, Túróc, Liptó, Árva, Pest. (A kerület megyéire később még visszatérünk). Conc. exp. 1697. január hó, No. 14. — Később, a három bizottság megalakulása után, a budai kerületet nevezték districtus medius-nak. (Vö. 227.1.) 10 Conc. exp. Február hó, >ío. 83.: „...usque ad fínem praesentium hybernorum..." 11 1697. január 22., Zichy Ádám Pest megyéhez. Pest megye levéltára, Intimata inutilia, 1697. No. 2. 12 Ember Győző: CProv. 4—6. 1. — Thaly Kálmán: A székesi gróf Bercsényi család. I—

III. k., Bp., 1885—92. II. k. 121—170. 1.