Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Fábiánné Kiss Erzsébet: Az országos rendőrség ügye 1848–1849-ben / 187–209. o.

190 Fábiánné Kiss Erzsébet postaügy, telepítések, népesítés, be- és kivándorlás, népgyűlések, színház, a magántárgyúhoz: termés- és ínségügy, * lelencházak, dologházak, váci tébolyda, siketnéma intézet, vakok intézete, kórházak stb., felebaráti segedelmek stb. A rendőrségi személyzet szintén kétféle lenne: 1. „olyak, akik nyilvános rendőrt tisztviselők, s ehhezképest körükhöz képest tiszti hatalommal is fel vannak ruházva", 2. „egyszerű rendőri ágensek, kiknek feladata egyedül szemeskedésben s a körülmények hű feljelentésében áll, kiknek tehát kezében különben tiszti hatalom nincsen", (Vö. majd az 1848-i budapesti alosztály biztosaival.) Az l-hez lennének beosztva: államtitkár, 1 osztályfőnök, 1 tanácsos, több titoknok, fogalmazó és alfogalmazó, irodai hivatal, biztosok és szolgák (ez kb. megegyezik a későbbi minisztériumi osztállyal). A 2-höz azok, „kiket a rendőri hatóság elnöke e végre különösen akár a fővárosban, akár a vidékekben felhív, avagy megtesz. Egyébiránt ami a rendőri rendeletek közvetlen végrehajtását illeti — ugyanazt vagy a hatóságok elnökei által vagy pedig a fontosabbakra nézve a központbul kiküldendő rendőri tisztviselők által lehetne eszközölni". A végrehajtó közégek tehát igen gyenge szálon kapcsolódtak volna a felső vezetéshez. A tervezet szükségesnek ítéli meg egy olyan „rendőri törvénykönyv" megalkotását, „melynek szabályai egyrészről a polgárok jogszerű szabadságát biztosítják, másrészről azonban a status rendőri hatalmát a rosszak és gonoszak üldözésében, s a köz és magánérdekek ártalmainak elhárításában nem gátolják". A gyors eljárás érdekében kívánja a rendőri főhatóság és a végrehajtó személyek közötti közvetlen érintkezés lehetőségét, az ügyvitel egyszerűsítését, a rendeletek kiadásában az órák feljegyzését, a budapesti rendőrségnek a „rendőri minisztérium" általi közvetlen vezetését. A tervezet további része „Emlékirat a rendőri ügy tervezet tárgyában". Ez valójában már a tervbe vett „rendőri törvénykönyv" egyes fejezeteinek formába öntése. Részei: rendőri hatalom; rendőri hatalom felosztása; rendőri hatóságok rendezése; rendőri eljárás. A rendőri hatalmat az állami- és magánérdekek biztosítására szolgáló személyek, eszközök és rendszabályok képezik. Mindezek az államrendőrség és a magánérdekekre ügyelő rendőrség között oszlanak meg. — Az eszközök lehetnek „szellemiek és anyagiák". A szellemiek „az ösztönt és a szándékot gátolják": rendőri intések, oktatások és figyelmeztetések. Az „anyagiak" tettleges kényszerítések. A magánjóléti célok elő-