Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Fábiánné Kiss Erzsébet: Az országos rendőrség ügye 1848–1849-ben / 187–209. o.

Az országos rendőrség ügye 1848—1849-ben 191 segítésére szolgáló anyagi eszközök: „ügyefogyottak ápolása, takarékpénztárak felállítása, élelmiszerekről gondoskodás stb." A rendőri hivatalokat az „egyetemes" és „helybeli" érdekeknek megfelelően három részre kívánja az Emlékirat szerzője felosztani: országos, „vidéki" (vagyis regionális hatáskörű) és helybeli rendőrségre. A szöveg alapján úgy látszik, hogy a „helybeli" a legszűkebben vett helységbelit jelenti, mert a „vidéki"-t így magyarázza: „a helybeli érdekeken kívül vidéki, megyei stb. érdekek is lévén (pl. a vidékbe kóborló tolvajok. ..)". Minden községnek lenne egy rendőri tiszte vagy kapitánya, a megyéknek pedig nagyságukhoz képest egy vagy több rendőri hivatalnoka. A megyei élet újabb törvényes szabályozásáig a szolgabírák közül lehetne egyet vagy többet kizárólag rendőri hivatalnokká tenni. Ezek az országos rendőrségtől a megyei bizottmány útján vennék utasításaikat, és az állam fizetné őket. Ugyancsak tervbe vette a kerületi bíróságok mellett működő kerületi rendőrhivatalok létesítését, amelyek rendőri kihágásoknál „fenyítéki, ekkép bírói hatalmat" is gyakorolnának. Ezek a hivatalok 1 elnökből, 2 kerületi tanácsosból és egy tollnokból állnának. A rendőri eljárás tárgyalásában említésre méltó, hogy a kisebb ügyek szóbeli (!) elintézésére az országos szervnél külön szekciót tervez. Minden hónap 25-én együttes ülést tartottak volna valamennyi vidéki tisztviselő jelenlétében, ahol a jelenlevők az irattári igazgatónak referáltak volna.

8 Szerencsés módon Szemeréék tervezete összevethető az 1848—1849-ben működött másik rendőrségnek és egy másik politikai csoportosulásnak, Madarászéknak az országos rendőrségről vallott elképzeléseivel.

9 A rendőrségi minisztériumról készített tervezet a rendőrséget nem osztja két részre. Eszerint a rendőrség egységes, a „status belső célját, úgymint annak bátorságát és jólétét" van hivatva biztosítani. Hangsúlyozza, hogy „ami a státus céljait gátolja... (azt) veszélyeztető eredetéig (kell) nyomozni s amennyire lehet, ártalmatlanná (kell) tenni". A rendőrség a közigazgatás majdnem minden ágában tevékenykedik, de különösképpen szemmel tartja: a nép erkölcsi és politikai művelődését, egészségi viszonyokat, szegénység ügyét, a föld célszerű művelésének biztosítását, az utakat, az útleveleket, a tulajdon és személy bátorlétét. A paragrafusokra osztott tervezet további pontjai a szervezeti elképzeléseket taglalják. 8 OL. H 147. Belügyminisztérium. Perczel Mór rendőrségi költségvetése mellett található tervezet-fogalmazvány, valószínűleg 1848 júniusából. Ceruzával írott, nehezen olvasható. 9 OL. 1848— 1849-i Minisztériumi Levéltár, Országos Rendőri és Postaosztály, Iratok (H 95.) (A továbbiakban: H 95.) 1848. dec. 1. — A tervezetet Zerffi Gusztáv írta alá. Az iratokból nem tudható meg, hogy a dolgozat Madarászék álláspontját tükrözi-e, vagy csak magánelképzelés. Véleményünk az, hogy Zerffi valószínűleg Madarász megbízása nyomán készítette el, öntötte formába az országos rendőri szervezet tervét, annál is inkább, mert Zerffi 1848. június végétől mint politikai szervező és agitációs munkát végző kapcsolatban állt Madarász Lászlóval; részt vett az Egyenlőségi Társulat megalapításában és mint annak előadója, számos tervezetet dolgozott ki. Utóbbiakra von. ld. Kiss József: A Nemzeti dal egykorú fordítói és fordításai. Petőfi és kora. Bp. 1970. 449—450. L