Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Farkas Gábor: Székesfehérvár város törvényhatósági bizottsága, 1919–1929 / 163–186. o.

176 Farkas Gábor sí műemlékeket, tervszerűen bontja ki a régi utcákat, s tereket.

66 A tőkések a városfejlesztésben nagy üzleti lehetőségeket láttak. Különösen a virilisták elismert vezetői, Kari István és csoportja kezdte ennek szorgalmazását. Az a nagyarányú városrendezés, amely a harmincas években folyt, és első szakasza 1938-ban a jubileumi ünnepségek megrendezésekor zárult le, lényegében a húszas évek közepén fogalmazódott meg a tőkések körében. A városfejlesztés kérdése a húszas évek közepétől került napirendre. Ehhez persze belső anyagi erőforrások nem igen állottak rendelkezésre, s azokat helyben nem is lehetett volna előteremteni. A magántőke — amely a pengő stabilitása folytán csakhamar erőre kapott — finanszírozni kezdte a városrendezési munkálatokat; néhány tőkés hajlandó volt egy-egy bérház vagy tér kialakítási költségeinek fedezésére is, de átfogó városrendezési terv megvalósításának csakis külföldi kölcsön felvételével lehetett neki kezdeni. 1920-tól folyamatosan végzik el az alapvető rendezési feladatokat; a csatornázási munkákat, majd a középkori eredetű kanálisok befedését. A házi pénztár sokszor üres volt, amikor nagy intenzitással folytak a rendezési munkák. 1927-ben például 100 ezer pengő váltókölcsönnel fedeztek ilyen jellegű munkálatokat, 1928-ban pedig 563 ezer pengő függőkölcsönt vettek fel, folyószámlahitel formájában a Székesfehérvári Takarékpénztár és Kereskedelmi Banktól, majd ugyanebben az évben a Fejér megyei Takarékpénztár kölcsönzött 252 ezer pengőt a városnak.

67

1929-ben a belföldi pénzpiacon sem átmeneti, sem hosszúlejáratú kölcsön nem volt. Ezért 200 ezer (USA-beli) dollárt 2 évi lejárati kölcsönre 9%-os kamat és 1 %-os lekötési jutalék mellett a Leszámítoló és Pénzváltó Banktól felvettek.

68 Ugyanakkor nem volt mód a törlesztésre; a kamatokat is az újabb kölcsönökből fedezték. Az 1927-ben 1 éves időtartamra felvett 100 ezer pengőt sem tudták visszafizetni, de lejárt a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól a korábban felvett 480 ezer pengő visszafizetésének határideje is. Ezt most újra meghosszabbították, amelynek azonban szigorú feltétele volt. (10 és fél százalék kamat és jutalék.)

69 A kölcsönöknek ebben a labirintusában a polgármester — előbb csendesen, majd később egyre hivalkodóbban — panamázott. Az ellenzék — bár tisztán nem látott ebben a szövevényes kölcsönügyletben, mert a legtöbb albizottságból ki volt zárva —, támadta a városi hatóságot. Egyelőre azonban a polgármester bírósági ítélettel elhallgattatta őket. Miközben folyt ez ügyben az ellenzék opponálása, a polgármester a közgyűléstől az 1930. évre a házipénztár fizetőképességének biztosítására 300 ezer pengő rövidlejáratú hitel felvételét csikarta ki.

70 A városrendezés finanszírozásában — kis mértékben — részt vevő tőkéseknek Zavaros polgármester koncepciója nem tetszett, ők ugyan hallgattak a városházi ellenzék támadásai alkalmával, de lényegében nem bánták volna ők sem, ha Zavaros távozik a közéleti porondról. Dinamikusabb egyéniséget kerestek, s ezt Kari István vejében, Csitáry (Grmanecz) Emil városi főjegyzőben találták meg. Hatalomra segítéséhez azonban még várniuk kellett. A húszas évek második felének éveit az ellenzék egyre nyíltabb fellépése jelzi, míg a hatalmon levők a legképtelenebb manőverekkel igyekeztek azt semmivé tenni. A városi hatóság több ízben nem is rögzítette az interpellációk, a felszólalások tartalmát vagy éppenséggel annak az ellenkező értelmét közölték a jegyzőkönyvi kivonatokban, és így a határozat szövege a kormánypártiak 66 Uo. 1927—158. sz. 67 Uo. 1929—152. sz. 88 Uo. 1929—71. sz. 69 Uo. 1929—19. sz. 70 Uo. 1929—273. sz.