Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Farkas Gábor: Székesfehérvár város törvényhatósági bizottsága, 1919–1929 / 163–186. o.

Székesfehérvár város törvényhatósági bizottsága (1919—1929) 169 lásokban. Közben bizonyos „népi követeléseket" is megfogalmazott, azért,, hogy tömegbázist érezzen maga mögött. így a konzervatív városi vezetésnek az ellenforradalmi rendszer első 10 éve alatt szívós küzdelmet, ill. védekezést kellett folytatnia e szélsőséges csoportosulás ellen, amelynek tagjai a hatalom megszerzésére törekedtek. Ennek útját azonban a városi vezetés még el tudta zárni. A népi politikai törekvéseket leginkább a szociáldemokrata párt foglalta össze. Amíg azonban a szociáldemokrata párti követelések realizálása ellen hatósági önkényt alkalmaztak, addig a polgári (városházi) ellenzék által felvetett kérdéseket parlamentárisán oldották meg, mivel e csoportok vezérei a városi törvényhatósági bizottságban ültek. Az ellenzéki vezérek általában egyetértettek a forradalom alatt szerepet vállalt személyeknek a közhivatalokból való eltávolításával. Ezzel elhatárolták magukat — és pártjaikat is — 1918— 1919 eszméitől. Holly Géza még az 1919. augusztus 14-i közgyűlésen kimondja, hogy „aki a proletárdiktatúrában kompromittálva van, annak itt nincs helye."

24 A városi hatalom birtokosai látva a „városi párt" vezetőinek antikommunista megnyilvánulásait, olyan megbízatásokat adtak neki, melyek számukra — a néptömegek előtt — igen kellemetlenül jöttek volna. A városi függetlenségi párt elnökét és a keresztényszocialisták egyik vezetőjét pl. a városi törvényhatósági bizottság tagjainak igazoltatására szólították fel.

25 így lettek tagjai a proletárdiktatúra alatti események kivizsgálására létrehozott 12-es bizottságnak: Holly Géza s az ugyancsak függetlenségi elveket hangoztató Bilkei Ferenc és a keresztényszocialista Ketskés Elek

26 A város főtisztviselői — mint ez ismert — egytől egyig végig szolgáltak a Tanácsköztársaság idején, s így most fegyelmi vizsgálatot kérnek maguk ellen. Ezt azért is hangsúlyozzák, mert a szociáldemokrata pártnak is tagjai voltak.

27 Nagy Ignác és mások — volt ellenzéki bizottsági tagok — azonban felszólaltak a főtisztviselők érdekében, és csak Kerekes Lajos helyettes polgármester fegyelmijét sürgették. Holly Géza többek között hangoztatta, hogy a főtisztviselők egy része a kényszer hatása alatt cselekedett. Csöppenszky Mihály azonban az egyesületek, hitközségek és a törvényhatósági bizottság tagjainak ellenőrzését is indítványozta. E célból szeptember 8-ig a vezetőknek, de a tagságnak is, írásos jelentésben kellett beszámolni az 1918—1919-es mozgalmas idők alatti tevékenységéről.

28 Antiszemita megnyilatkozások is sűrűn elhangzottak. Felelőssé tették a magyar zsidóságot az 1918—1919-es eseményekért, mivel — szerintük — ők vitték ebben a vezető szerepet. Elérkezettnek látták az időt, hogy a közhivatalokból a zsidó származású tisztviselőket, a kórházból az orvosokat nagy százalékban elbocsássak. A városi tanács — ahol viszont a zsidó származásúak befolyása erős volt — azt határozta, hogy az indítványt ejtsék el. A szélsőséges gondolkodásúak — élükön Bilkei Ferenccel — mégis kiharcolták, hogy a Szent György kórház főorvosait csupán származásuk miatt inzultálják.

29 1919. augusztus végén a numerus clausus körvonalai érlelődtek Fehérvárott. Fájlalták, hogy az orvosi egyetemen a hallgatók 60%-a volt zsidó származású a háború előtt, de r914—1919 között elérték a 90%-ot is.

30 Bilkei és csoportja még tovább is támadott. Személy szerint a kórház igazgató-főorvosát, dr. Pataki 24 Uo. 1920—337. sz. 25 Uo. 1919—2. sz. 2S Ua. 27 Ua. 28 Uo. 1919—9. sz. 29 Ua. 30 Ua.