Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Farkas Gábor: Székesfehérvár város törvényhatósági bizottsága, 1919–1929 / 163–186. o.

170 Farkas Gábor Ármint tette felelőssé azért, hogy az apácákat 1919 áprilisában a kórházból eltávo­lították. Pataki azonban erélyesen visszautasította ezt a vádat; mondván, ne felekezeti vitát provokáljanak e politikai jellegű kérdés kapcsán. Pataki Ármin tehetséges orvos volt, s megtehette, hogy a szélsőségesen torz eszmeáramlatból fakadó nézetekkel, s azok kétségtelen tekintélyes képviselőivel is szembeszálljon. Mögötte állott a liberális érzelmű tőkés polgárságnak egy jelentékeny része is. Az 1929 előtti virilisták kb. 40%-a volt zsidó származású, s valamennyien tekintélyes vagyonnal rendelkeztek. 31 Termé­szetesen ezt a csoportot respektálnia kellett a faji ideológiával fertőzött antiszemita csoportnak is. Károlyi József, aki szeptember 25-én már jelen volt a közgyűlésen, a vá­ros szerte kiterjedt antiszemita hullám miatt foglalkozott a „zsidókérdéssel". Károlyi szerint ezt ablakbeverésekkel, boltok feltörésével nem lehet elintézni. A törvényható­ságzsidó származású tagjai felé gesztusként említi, hogy a magyarságba asszimilálódott zsidókat hazafias magatartásúaknak tartja, de a közeli évtized bevándorlóit okolja 1919-ért. Szerinte ezek ártanak az előbbieknek is. Lőwy Károly, a csoport elismert vezetője meg is köszöni a főispán megnyugtató szavait. 32 Mások viszont sürgetik a városi tisztviselők és a bizottsági tagság politikai megbízhatóság szempontjából tör­ténő tüzetes felülvizsgálatát. 33 Azt is kijelentik, hogy az új hivatalok szervezésénél (mint pl. 1920. augusztusban a városi elöljárói hivatalnál), vagy a kinevezéseknél csakis azokat vegyék tekintetbe, akik a proletárdiktatúra idején „kifogástalan maga­tartást" tanúsítottak. 34 (Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy Zavaros polgármester megválasztása óta az ellenforradalmi szervezetek kereszttüzében állott. A MOVE kampányt folytatott ellene; és a proletárdiktatúra alatti tevékenységéből nem az ellenforradalmi oldalt mérlegelték, hanem azt, hogy akkor tisztséget viselt.) Amikor Zavaros bejelenti, hogy a városi tisztviselők igazoltatása megtörtént, s ez lényegében felmentést hozott az egész tisztviselői kar számára, azt a bizottság egy csoportja — a kisgazdák — nem fogadta el és konkrét vizsgálatot kért, főleg az adóvégrehajtók ellen. 35 Zavaros megválasztása, Károlyi József támogatása ellenére sem ment simán« 1919. november 20-án tartották a polgármester választást. Első helyen Lipcsey Lajos tanácsnokot, helyettes polgármestert jelölték, majd Zavaros Aladár rendőrfőkapitány és Holly Géza ügyvéd következtek. A szavazás nem is hozott abszolút többséget, így Zavaros—Lipcsey párharc kezdődött. Ekkor 68 szavazattal 45 ellenében Zavaros kapta a többséget. Hollyra szavazók Zavaroshoz pártoltak. 36 Az ellenforradalmi szervezetek kezdeményezik a városházi női alkalmazottak elbocsájtását és helyükbe az állástalan diplomások bejuttatását. Az elcsatolt terüle­tekről tömegesen érkeznek a menekült tisztviselő családok, akiknek a helyzete ekkor kilátástalan. Az az elgondolás, hogy a proletárdiktatúra alatt funkciót vi­selt egyéneket és a női munkaerőket elsősorban ők váltsák fel, a rendszer gyorsabb stabilizálása érdekében fogant; hisz közismert volt a menekült tisztviselők lojalitása az új rendszer mellett. A bizalmatlanság odáig jutott a Tanácsköztársaság idején működő tisztviselőkkel szemben, hogy legtöbbjüket 1920 tavaszán el is távolították. 31 Főispáni bizalmas iratok 1929—23. sz. 33 Városi közgyűlési jegyzőkönyv 1919. szept. 25-i közgyűlés. 33 Uo. 1920—337. sz. 31 Uo. 1920—338. sz. 35 Uo. 1920—337. sz. 36 Uo. 1919—130. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents