Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Farkas Gábor: Székesfehérvár város törvényhatósági bizottsága, 1919–1929 / 163–186. o.

166 Farkas Gábor Haj'ós—Sréter-féle megbeszélésen.

12 Zavaros és Csitáry is katolikus, szemben azokkal a személyekkel, akik most a hatalom visszaszerzése napjaiban ugyan „érdemeket" szereztek, sőt több igazgatási gyakorlatuk is volt, de protestáns voltuk miatt a polgármester-választásnál nem jöhettek számításba. (Pl. Simon Sándor.) Ez a konzervatív, keresztény politikai szemlélet érvényesül a városi vezetésben egy évtizeden át. Hiába távozik 1921 végén Károlyi József a főispáni tisztségből, az nem rendíti meg az igen körültekintően kiépített városi hatalom birtokosait. Nem hozott lényeges változást azért sem. mert Károlyi az 1922. évi nemzetgyűlési választások során megszerezte a város mandátumát, melyet 1931-ig megtartott. (Ahogy halványult azonban Károlyi közvetlen befolyása, politikai jelentősége, úgy érződött Zavaros Aladár hatalmának ingása; míg végül is egy panamába keveredett és letartóztatták.)

13 Az ellenforradalmi rendszer első éveiben a székesfehérvári ellenzéki politikai képlet — az 1918 előttiekhez képest — némileg módosult. A proletárdiktatúra leverése utáni napokban a szakszervezeti mozgalmat is elfojtották; s jó néhány évig nem kapott erőre. A polgári ellenzék azonban széttöredezett, de legerősebb csoportjai a függetlenségi és 48-as párt körül csoportosultak. Az októbrista vezetők: — Holly Géza, Krausz Zsigmond, CsÖppenszky Mihály ügyvédek — a párt tagjainak azt ígérték, hogy a városi hatalmat — éppúgy, mint 1918 őszén — megkísérlik átvenni. Népszerűségüket az is mutatja, hogy időlegesen egybe tudták fogni a kisgazdapárti, a keresztényszocialista és olykor a szociáldemokrata párt tagjait is. Az ellenzéket a városi célok elérésére „Városi párt" néven szervezték meg. Ennek fáradhatatlan vezetője Holly Géza, aki 1898 óta vezet ügyvédi irodát a városban, 1904 óta tagja a törvényhatósági bizottságnak, s 1908 óta a függetlenségi és 48-as párt elnöke. Nemcsak októbrista tevékenységével tűnt ki, hanem tudatos előkészítője volt a függetlenségi párt hatalomrakerülésének. Már 1905-ben élére állt annak a mozgalomnak, amely a nemzeti ellenállás részeként bontakozott ki Székesfehérvárott. 1919 után azonban határozott ellenforradalmi célokat követett.

14 Az ellenzéki beállítottságú alkalmazotti rétegek — egyházi kezdeményezésre — még 1919 őszén több ezres létszámú keresztényszocialista pártot hoztak létre. A keresztény nemzeti jelszavak mögött lényegében a társadalmat radikálisan nem változtatni kívánó elemek bújtak meg. Vezetőik: Csendes Géza, Cseh István, Ketskés Elek jószándékú és idealizmustól túlfűtött egyének, akiket azonban a városi hatalom — céljai elérése után — hamarosan szélnek eresztett. Ez pedig az 1920. évi nemzetgyűlési választások kormánypárti sikere után következett be. Ketskés Elek megőrizte politikai ambícióit; a püspöki főtemplom kántora szúrós hangú publicistává vált, s évek hosszú során át tevékenykedett a törvényhatósági bizottságban.

15 Erős ellenzéki tevékenységét főként a városi költségvetési tárgyalások, a városfejlesztés, s a városi bérföldek körül támadt vitában fejtette ki. A párt tagjai körében — akik földmunkások, vasutasok, kiskereskedők, városi alkalmazottak — ezek a felszólalások mindig élénk visszhangot váltottak ki. Az ellenzék harmadik csoportját a kisgazdák alkották. 1918—1919 fordulóján létrehozott szervezeteik lényegében együttmaradtak a Kisgazdapártnak a kormány12 Hajós József szemináriumbeli lakásán a monarchista tisztek felosztották a rendelkezésre álló fegyveres erőket. (Azaz melyik egységet ki és mikor vet be a „vörösök" ellen.) 13 Farkas Gábor: Politikai mozgalmak Székesfehérváron a két világháború közötti időben. Fejér megyei történeti évkönyv 6. (Szfvár, 1972.) 151—163. old. (A továbbiakban: FMTÉ—6.) 14 Fejérvármegye és Székesfehérvár sz. kir. város törvényhatóságainak almanachja. (Szfvár, 1931.) 273. old. (A továbbiakban: Almanach.) 15 Uo. 281. old.