Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Farkas Gábor: Székesfehérvár város törvényhatósági bizottsága, 1919–1929 / 163–186. o.

Székesfehérvár város törvényhatósági bizottsága (1919—1929) 165 restaurálása érdekében — miközben az egykori ellenzéki kispolgárság nemzeti érzelmeire hivatkozott — ki is használta.

8 1919 augusztusában — az ellenforradalmi rend hatalomrakerülése napjaiban — az 1918 november előtt funkcionált egyének vezették az antikommunista mozgalmat. Székesfehérvárott az ellenforradalmi erők ereje akkora volt, hogy fellépésük megdöntötte a Tanácsköztársaság helyi rendjét, elűzte a proletárdiktatúra híveit. 1919. augusztus 8-án már minden burzsoá államhatalmi szerv működött. Az ellenforradalom vezető ereje azokból a városi tőkés, militarista és klerikális körökből került ki, amelyeket végső fokon az a jobboldali, konzervatív-keresztény és legitimista politikai irányzat fogott össze, melynek Károlyi József főispán lett intranzigens megtestesítője. Károlyi József függetlenségi politikusként tűnik fel a megye politikai életében. 1910-ben Manndorf Gézával csak együttesen tudták megmenteni pártjuk mandátumát a sárkeresztúri kerületben, ahol az agg Madarász József pótválasztáson győzött a kormánypárti jelölt ellen. A háború előtti megyegyűléseken az ellenzék és egyben — személy szerint — a Széchenyi Viktor főispán ellen intézett támadások vezetője. Tisza bukása után, az Eszterházy-kormány 1917. június közepén Károlyit jelölte a főispáni tisztségre. Ezzel a mozzanattal eltűnt ellenzéki hangvétele, sőt az egyre erősödő népmozgalmak hatósági letörését támogatta. 1918 novemberében el is kellett hagynia főispáni székét. Ugyanakkor 1919. február 3-án az ő javaslatára tett bizalmatlansági indítványt a kormány ellen Fejér megye közgyűlése. 1919 szeptemberében Károlyi József visszanyerte főispáni (kormánybiztosi) tisztségét, amelyet 1919 őszén Horthy fővezér, majd a kormányzó iránti feltétlen odaadás szellemében szolgált, de később — a konzervatív, keresztény gondolat megtestesítőjeként — szembe került a kormánnyal.

9 Ezt a politikai koncepciót ültették át a városi vezetés gyakorlatába. A Károlyi— Prohászka kettős által vallott elképzeléseket a városban tökéletesen végre lehetett hajtani. A város vezetőit az ellenforradalomban kiemelkedő tevékenységet véghez vitt személyek közül válogatták ki. 1919. november 20-án

10 Zavaros Aladár tb. rendőrfőkapitányt választották polgármesterré. Zavaros a Tanácsköztársaság idején a rendőrség parancsnoka volt. A városban működő, ellenforradalmat szervező monarchista tisztek a szegedi kormánytól az üzeneteket Zavaroson keresztül kapták. Zavaros őrizteti, figyelteti azt a káptalani házat, ahol Prohászka püspök élt a proletárdiktatúra idején. Ellenforradalmi tevékenysége mellé hozzájárult még helybeli származása, jól leinformálható rokonsága, akik nem tartoztak a vagyonos polgárok közé. így a közvélemény is megnyugodott, hogy a város vezetője az ő rétegükből került ki. Másik egyre emelkedő személy Csitáry G. Emil volt, aki ugyancsak Károlyi bizalmát élvezte. 1917-ben már tb. főjegyző, 1918-tól gazdasági tanácsnok és 1920 áprilisától — a polgármesteri székbe való kerüléséig — városi főjegyző.

11 Az ellenforradalmi szervezkedés egyik központi alakja volt, aki augusztus 2-án részt vett a 8 Az 1919 előtti politikai struktúra áttekintésének gondolatait a szerző a fent jelzett kéziratos tanulmányából merítette. 91—106. old. 8 Uo. 107—129. old. 10 Fejér megyei Levéltár (a továbbiakban: FML.), Székesfehérvár város levéltára. Székesfehérvár város törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvei, 1919. nov. 20. (A továbbiakban: Városi közgyűlési jegyzőkönyvek). 11 Törvényhatósági címtár az 1931—1932. évre 23. old.