Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Buzási János: Az Österreichische Geheime Staatsregistratur magyar vonatkozású iratai / 123–142. o.

Az Österreichische Geheime Staatsregistratur magyar vonatkozású iratai 125 lária régebbi diplomáciai iratai között, az Österreichische Geheime Staatsregistraturban lehet megtalálni. Az Österreichische Geheime Staatstsregistratur a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött sajátságos levéltári képződmények egyike. Keletkezése az 1670— 1690 közötti évtizedekre esik és összefügg azzal, hogy az osztrák udvari kancellária külügyi teendői a XVII. század hatvanas éveinek végén hirtelen rendkívüli mértékben megszaporodtak. Létrehozásában minden bizonnyal nagy szerepet játszott Christoph Ignaz von Abéle,

6 az osztrák udvari kancellária nagy befolyású titkára.

7 Megalakítását annak köszönheti, hogy az osztrák udvari kancellária megszaporodott külügyi teendői ilyen jellegű ügyiratok számára külön regisztratúrát igényeltek. Mindamellett ez a regisztratúra iratanyagának összetételében nem mondható sem egységesnek, sem pedig teljesnek:. Nem teljes elsősorban azért, mert a Habsburg család tagjainak házassági ügyeire vonatkozó iratok egy részét, továbbá a regensburgi állandó birodalmi gyűlésen akkreditált osztrák követekkel folytatott levelezést nem itt őrizték. Nem egységes viszont egyrészt provenienciájára nézve, minthogy beleolvasztották egyebek közt Isaak Volmar és Carretto di Grana regensburgi osztrák követek regisztratúráit, továbbá a birodalmi kancellária különböző iratait, amelyek annakidején az osztrák udvari kancellária által átvett ügyek előirataiként kerülhettek ide, de egyéb idegen provenienciájú iratokat is, úgy hogy ezek alapján a regisztratúrának nevezett iratanyagot kis túlzással akár gyűjteménynek is lehetne nevezni; nem egységes tárgyát tekintve sem, mivel megtalálhatók itt olyan, az 1620—1665 közötti időből származó osztrák udvari kancelláriai iratok is, amelyek kizárólag ausztriai belső ügyekkel

8 foglalkoznak, a külpolitikához semmi közük, és feltehetően Abele útján kerültek ide, aki tulajdonképpeni hivatalos állását tekintve a belső-ausztriai expedíció referense is volt.

9 Az Österreichische Geheime Staatsregistratur gyakorlati megalkotása Johann Christoph Geistnek, az osztrák udvari kancellária regisztrátorának nevéhez fűződik. Néha még ma is előbukkan az ausztriai levéltári szóhasználatban a „Geist úr regisztratúrája" kifejezés.

10 A regisztratúra úgy jött létre, hogy Geist és munkatársai összegyűjtötték az osztrák udvari kancellária két expedíciójánál talált diplomáciai tárgyú ügyiratokat. Ügyiraton itt valamely konkrét tárgyalásra vagy diplomáciai misszióra (esetleg egyéb ügyre) vonatkozó iratok összességét kell érteni. Az ilyen, egykorú, ma is használt kifejezéssel pars-nak nevezett ügyirat minden egyes darabját sorszámmal és tartalmi kivonattal, illetőleg az egész pars-ot „Index"-nek nevezett darabjegyzékkel látták el, amint az az osztrák udvari kancellária egyéb iratainál is szokásos volt. Ezután változó számú pars-ot egy fascikulussá egyesítettek vagy nagy terjedelmű pars-okat több fascikulusra osztottak. A rendszer nagy hiányossága, hogy Geist és társai a regisztratúrát abban a sorrendben állították össze, ahogyan az egyes ügyiratok éppen a kezükbe akadtak. Ezért gyakran előfordul, hogy valamely terjedelmes pars összefüggő részei több, egymástól távoleső fascikulusban vannak szétszórva. Nincsen továbbá az egyes pars-ok között sem időrend, sem pedig valamiféle logikai sorrend. A regisztratúra iratanyaga az 1690-es években feltűnő hirtelenséggel lezárul. Az oka 6 Szerepe a Wesselényi-összeesküvés vezetői elleni eljárásban közismert. 7 Gross i. m. 302. 1. 8 Magyarországi vonatkozású ügyekkel is; Abele nemcsak a belsőausztriai ügyek udvari kancelláriai referense volt, hanem különböző ad hoc bizottságokban is közreműködött. 9 Gross i. m. 304. 1. 10 Ugyanott.