Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Borsa Iván: A magyar medievisztika forráskérdései : medievisztika és a levéltári anyag / 103–121. o.

114 Borsa Iván A Mohács előtti teljes levéltári anyag birtoklása érdekében tehát két fő feladatot kell megoldani: 1. Feltárni és mikrofilmezni — elsősorban a szomszédos országokban — a még mikrofilmen nem birtokolt levéltári anyagot; 2. az Országos Levéltáron kívül őrzött okleveles anyag levéltári feldolgozottságának szintjét az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárának szintjére kell emelni. Vegyük szemügyre, hogy milyen részfeladatok megvalósítása szükséges a fenti célok elérése érdekében. 1. Feltárás és mikrofilmezés a) Az Országos Levéltárban feltáró munkával nem kell számolni. b) A tanácsi levéltárak esetében el kell végezni az 50-es években készült mikrofilmek és a 60-as években készített törzskönyvek említett összehasonlítását. c) Az egyházi levéltárak többségében nincs feltárási feladat, ahol azonban még nem végezték el a Mohács előtti levéltári anyag különválasztását, ott erre sort kell keríteni. Kívánatos volna elkészíteni e levéltárak esetében is a Mohács előtti oklevelek törzskönyvét, s e törzskönyvek adatait is össze kellene vetni äz Országos Levéltár mikrofilmjeivel. (Ha nem készülne törzskönyv, a készítendő fényképeket össze kellene hasonlítani a meglevő oklevélállománnyal.) d) A magyarországi egyéb intézmények (elsősorban könyvtárak és múzeumok) őrizetében levő levéltári anyag esetében az 1969. évi 27. törvényerejű rendelet végrehajtása során készült bejelentéseket kell egybevetni az Országos Levéltár mikrofilmjeivel. e) A külföldön őrzött levéltári anyag feltárásánál a jelen akció keretében csak a szomszédos országokat kellene figyelembe venni. Legtöbb feladat a csehszlovákiai levéltárakban van, a romániai és jugoszláviai levéltárakban elvégezendő kutatómunka előreláthatóan együttesen jelent majd olyan feladatot, mint a csehszlovákiai egyedül. Ausztriában (elsősorban a Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban és a Hofkammerarchiv-ban) és a Szovjetunió Kárpátontúli Területe levéltárában végzendő kutatások volumene előreláthatóan még kisebb lesz. Európa más országaiban is őriznek a Mohács előtti Magyarországon keletkezett vagy Magyarország akkori történetére vonatkozó levéltári anyagot, ezek azonban — kevés kivételtől eltekintve — szórványoknak tekinthetők. Ha ezek feltárására lehetőség kínálkozik, természetesen meg kell ragadni azokat, s a megismert oklevelek mikrofilmjét meg kell szerezni, ahogy el kell készíttetni azokat a szomszéd országokban is. — Ha a feltáró munka befejezése után kerülnének elő újabb oklevelek, azokat folyamatosan kellene mikrofilmezni, s velük kapcsolatban is elvégezni az alább ismertetendő feladatokat. 2. Törzskönyvezés a—b) Az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak már elkészítették okleveleik törzskönyvét. c—d) Kívánatos volna, hogy elkészüljön az egyházi levéltárak és a nem levéltári intézmények által őrzött oklevelek törzskönyve is. Az itt ismertetett elgondolás végrehajtása érdekében ez nem elengedhetetlenül szükséges. Ezt pótolja a fényképmásolatok törzskönyve (lásd alább). e) A külföldön őrzött oklevelek esetében a törzskönyv elkészítését célkitűzésünk szempontjából lényegesnek nem minősíthetjük.