Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Borsa Iván: A magyar medievisztika forráskérdései : medievisztika és a levéltári anyag / 103–121. o.

A magyar medievisztika forráskérdései 107 eltérő helyzetet produkált. Az egyes témák kutatói általában arra kényszerülnek, hogy a korszak teljes levéltári forrásanyagát átkutassák. Legfeljebb földrajzilag körülhatárolt egyes területek, s kisebb alkorszakok kutatói tudják kivonni magukat a teljes forrásanyag átnézésének kötelezettsége alól.

11 A korszak teljes levéltári forrásanyagának átnézése — főleg egyetlen személy részére — nagy, de nem reménytelen és végeláthatatlan feladat. Munkaközösségek már lényegesen könnyebben meg tudnak birkózni vele. E nagy időt igénylő feladat megkönnyítése immár évszázadok óta kutatók és levéltárosok számára állandó problémát jelentett. Számos kezdeményezés született, országos és helyi elgondolások, egészben vagy részben kivitelezett tervek szolgálták a nemes célt, s születtek különböző értékű eredmények. A minél szélesebb levéltári forrásbázisra való tudatos törekvés első képviselőjének Hevenesi Gábort kell tekinteni. A magyar katolikus egyháztörténetírást tudatosan fellendíteni kívánó jezsuita iskola egyik eminens képviselője anyaggyűjtő szabályzatában három forrást jelöl meg: a nyomtatott könyveket, a kéziratokat és a hagyományt. Kéziratok alatt a levéltári anyagot és a különböző, főleg templomi feliratokat értette. Feltárandónak vélte az Archívum regni, a királyi kancellária és kamara iratanyagán kívül az érsekek, káptalanok, prépostságok, rendházak, megyék, városok stb. levéltárait és a családok iratait is. Nem volt kifejezett célja a Mohács előtti korszak kutatása, de működésének idején (a XVII. század utolsó és a XVIII. század első negyedében) e korszak majorizálta az utána következő nem teljes két évszázadot. Tevékenységének levéltártörténeti jelentőséget kölcsönöz még az a körülmény is, hogy első volt, aki — Kolonich Lipót esztergomi érsek hathatós támogatásával — 1702-ben kutathatott a Magyar Kamara levéltárában. Lelkes és kitartó forrásgyűjtésének eredménye az a 96 kéziratos kötet, amelyeket zömmel levéltári és ezen belül jelentős mértékben Mohács előtt keletkezett iratanyagról készített másolatai töltenek meg.

12 11 A szervesen fennmaradt levéltári fondok többségét városok, családok és egyházi intézmények őrizték meg. Minthogy a városok, az egyházi intézmények é^ a legtöbb család levéltára az ország meghatározott területére vonatkozó iratanyagot őrzött meg, a földrajzilag körülhatárolható téma kutatója segítséget kaphat a forrásanyag körülhatárolására is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden helytörténeti téma kutatása ily módon megkönnyíthető. így például Budapest történetéhez a levéltári forrásanyag összegyűjtése csak a teljes okleveles anyag átnézésével volt megoldható. —• Az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárához Időrendi mutató áll rendelkezésre, aminek segítségével a kutató kiválaszthatja azokat az okleveleket, amelyek az általa vizsgált alkorszakban keletkeztek. — E két módszer kombinációja is segítheti egyes kutatók számára az átnézendő forrásanyag redukálását. 12 Hóman Bálint: A forráskutatás és forráskritika története. A magyar történettudomány kézikönyve. I. kötet 3/A. füzet Budapest, 1925. 10. — Hevenesi „Modus matériáé conquirendae pro annalibus ecclesiasticis regni Hungáriáé continuandis a P. Gabiele Hevenesi S. J. compositus et typis datus" című összefoglalójában az „unde notitiae utiles haberi possint?" kérdésre a kéziratos anyag vonatkozásában így válaszol: „Ex manuscriptis publicis, qualia sunt archivia(í) regni, Cancellariae, Camerarum Regiarum, archiepiscoporum, capitulorum, praepositorum, religiosarum familiarum, comitatuum, ci vita tum etc. Item ex privatarum familiarum monumentis.... Ex inscriptionibus, quae in templis... inveniuntur." (Másolata Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára, Kézirattár, Kaprinai gyűjtemény XLII. kötet fol. 214—215.) —• Hevenesi szabályzatáról lásd Hölvény( György: Hevenesi Gábor útmutatásai a történeti forrásanyag gyűjtéséhez. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei VI. 1972. (1973) 147—152. — A kamarai levéltárban történő kutatás megkezdésére vonatkozóan lásd Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Tomus I. Budae 1829,9—10i