Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A tanácsi levéltárak 1971-ben / 543–563. o.

Krónika 559 méltó megünneplésének előkészítése egyaránt feladata volt. A konferencián Kovács Máté és Ságvári Ágnes referátumát 68 hozzászólás követte. A közművelő munka jelentős területe volt 1971-ben is a kiállítások rendezése, illetve anyaguk összeállításában való közreműködés. A Magyar Országos Levéltár állandó kiállítását újjárendezte, s a kiállított anyaghoz katalógust állított össze. A Fővárosi Levéltár közreműködött a Budapesti Történeti Múzeum centenáris kiállításának összeállításában és 3 kiállítást rendezett Pest 1830— 1873 közötti történetéről. A Baranya megyei Levéltár a Leöwey gimnáziumban a névadó életéről, a Janus Pannonius gimnáziumban az intézmény 60 éves történetéről állított ki dokumentumokat. Kecskeméten a levéltár a Katona József Színház 75 éves jubileuma alkalmával helyi színháztörténeti kiállítást állított össze. Gyulán a levéltár földszinti folyosóján hét fali tárlóban az értékesebb iratok fotókópiáiból és a levéltári profilú képanyagból házi kiállítás készült, amely a honfoglalástól a fel­szabadulásig fogja át a megye történetét. A levéltár az Áchim évfordulóval kapcsolatos békéscsabai múzeumi, a békéscsabai vasúti csomópont 100 éves jubileumi, végül a szeghalmi helytörténeti ki­állítás anyaggyűjtésében hathatósan közreműködött. Miskolcon a' levéltár a képtár termeiben „Mis­kolci századok" címmel rendezte meg első kiállítását, amelyet 2606 bejegyzett látogató tekintett meg. Győrött a levéltár a Xantus János Múzeummal közösen rendezte meg a város 700 éves jubileumi kiállítását, amelyet már az első hetekben több ezren tekintettek meg. Ezzel párhuzamosan a levéltár hivatali helyiségeiben is bemutatta a város történetére vonatkozó eddig jórészt ismeretlen, de érdek­lődésre számot tartó dokumentumait. Sopronban a levéltár a megyeházi részleg reprezentatív ter­meiben ez évben Lackner Kristófról rendezett emlékkiállítást születésének 400. évfordulója alkal­mából. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár iskolatörténeti adatokkal vett részt Hajdúböszörményben a.gimnázium jubileumi kiállításán. Esztergomban a levéltár épületének emeleti folyosóján és könyv­tárhelyiségében legértékesebb és legérdekesebb irataiból rendezett kiállítást, amelyet a helyi iskolák több csoportos látogatás keretében kerestek fel. A levéltár közreműködött, a helyi KIOSZ kiállítá­sának megrendezésében is. Salgótarjánban a levéltár épülete előterében a város történetére vonat­kozó dokumentumokról állított ki xerox-, illetve fénymásolatokat, egyúttal anyagot adott a múzeumi szervezet Bérczy Károly emlékkiállításához, a banki nemzetiségi és a pásztói helytörténeti kiállítás­hoz. A Somogy megyei Levéltár házi kiállításon mutatta be legérdekesebb iratait, egyúttal részt vett a Posta Vezérigazgatóság sajtó kiállításának és a Somogy megyei orvostörténeti kiállításnak meg­rendezésében is. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár anyagválogatással és kölcsönzéssel segítette a Vízügyi Igazgatóság által rendezett árvízvédelmi kiállítást és a Jósa András Múzeum nagykállói orvostörténeti kiállítását. Szekszárdon a Garay Gimnáziumban rendezett kiállítás anyagát a levél­tár kutatta fel és csoportosította. Szombathelyen a levéltár „Vas megye ipara a céhektől a modern gyáriparig" címmel házi kiállítást rendezett, s anyagot adott a szombathelyi Savaria Múzeum, a Forradalmi Múzeum, az Iparitanuló Intézet," valamint a kőszegi Gyógyszerészettörténeti Múzeum kiállítására. A Veszprém megyei Levéltár a korábbi választásokról, valamint a helyi színészet múlt­járól állított ki dokumentumokat. Jelentős helyet kapott a levéltárak közművelő munkájában a csoportos látogatókkal való fog­lalkozás. A csoportok többsége középiskolás diákokból állt, akiknek fogadása a levéltárak részéről alapos előkészítést igényelt. Kecskeméten a csoportok általában a török hódoltság korából való iratokat kívánták látni. Gyulán az irat bemutatóval egybekötött előadások a látogató iskola jellegé­hez igazodtak: 3 egészségügyi szakiskola a megye egészségügyének'története, a Kner Imre diák­szakkör a nyomdatörténet iránt érdeklődött. Szolnokon a látogatások témakörére (Rákóczi szabad­ságharc, 1848—49, törökkor) kamarakiállítást készítettek, s ennek alapján ismertették a kérdéses kor megyei történetét. Szegeden egyetemi és főiskolai hallgatók csoportjai keresték fel a levéltárat, ahol részükre történeti segédtudományi kollégiumaikhoz illeszkedő előadást és iratbemutatót tartottak. Nyilvánvalóan nem járt kisebb haszonnal az MSZMP pártpropagandista tanfolya­mának (Nógrád) vagy a Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya dolgozóinak (Pest) levéltárlátoga­tása sem. A levéltárlátogatásoknál folyamatosabb kapcsolat az iskolai szakkörök támogatása. Pécsett a Janus Pannonius Gimnázium történelmi szakkörének vezetésére Bezerédy Győző levéltárost, Salgó­tarjánban a Madách gimnázium honismereti irodalmi, illetve történelmi szakkörének vezetésére Leblanc Zsoltné levéltárost kérték fel. Az utóbbi szakkör programjában a történelem forrásaiban való tájékozódás és a községi földigényíő bizottságok tagjaira vonatkozó adatgyűjtés szerepelt. Szegeden a Nők Klubja honismereti szakkörét a levéltárigazgató vezette. A levéltárosok sok rendezvényen vállaltak előadást vagy felszólalást. Ezek közül ki kell emel­nünk a siófoki „Balatoni beszélgetéseket", amelyek keretében könyvtárosok, muzeológusok és le­véltárosok vitatták még közös problémáikat. A rendezést is irányító Somogy megyei Levéltár igaz­gatója a megbeszélésen elhangzott előadásokat és hozzászólásokat kötetbe szerkesztette, s a kiad­ványhoz „Gondolatok szülőmegyéni helytörténeti kutatómunkáiról" címmel bevezetőt írt. Győrött

Next

/
Thumbnails
Contents