Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A tanácsi levéltárak 1971-ben / 543–563. o.

560 Krónika a várostörténeti konferencia szervezésében a helyi levéltár igazgatója vállalta a fő szerepet. Levéltári szempontból örvendetes jelenség, hogy egyre több jelentés számol be a pedagógusok számára tartott helytörténeti.előadásokról, ami közvetve az ifjúság történelemszemléletére is hatást gyakorolhat. A levéltári anyagra épülő újságcikkek közül a „Győr 700 éve város" című 50 közleményből álló sorozatot, a levéltárral foglalkozó riportok közül a Magyar Rádiónak a Pest megyei Levéltárról szóló ,,Élö levéltár" sorozatát emelhetjük ki. A tanácsi levéltárak közül többnek jelentős elfoglaltságot jelentett a helytörténeti pályázatok elbírálása. A Pest megyei Levéltár a pedagógusok által készített, a Fejér megyei a középiskolások tanulmányi versenye kapcsán beérkezett, a Zala megyei a Hazafias Népfront által meghirdetett üzemtörténeti pályamunkák elbírálásáról gondoskodott. A Tolna megyei Levéltár már a témák megválasztásában is közreműködött, s a Dózsa-évforduló, valamint a termelőszövetkezetek átszervezésének 10. évére elsősorban a parasztság történetének kutatását szorgalmazta. A Komárom megyei Levéltár az ácsi cukorgyár 100 éves jubileumára készült gyártörténet patronálásáról, a Békés megyei Levéltár a helytörténeti tanulmányok rendszeres lektorálásáról számolt be. Több megyében a levéltári gazgatók megyei kiadványok szerkesztési feladatait is ellátták (Békési Élet, Vasi Szemle, Fejér Megyei Történeti Évkönyv stb.). Baranya megyében a Megyei Tanács a krónikaírás patronálását a levéltár feladatává tette, Pest megyében a levéltár a Hazafias Népfronttal együtt megrendezte a megye krónikaíróinak konferenciáját, illetve a budai járás krónikaíróinak találkozóját. Ugyané levéltár igazgatója a ceglédi járás „Honismereti akadémiáján" 6 előadást tartott. Szinte valamennyi tanácsi levéltár közreműködött a munkásmozgalmi biográfiák adatgyűjtésében, illetve szerkesztésében. A Somogy megyei Levéltár a létesítendő munkásmozgalmi múzeum részére a megye munkásmozgalmáról szinopszist készített. Mint a fentebbiekből is látható, a tanácsi levéltárak közművelő munkája az 1971. év folyamán is sokrétű és eredményekben gazdag volt. Bár a korábbi években e téren az országos levéltárak is értek el jelentős eredményeket (kiállítások, levéltári képeslapok, anyagválogatás központi kiadványokhoz és vidéki kiállításokhoz, rádiós előadássorozatok), e munkájuk még nem elég rendszeres. A tanácsi levéltárak vonalán fokozottan törekedni kell arra, hogy a közművelő munkát végző intézmények tevékenységi területe minél kevésbé fedje egymást. Ilyen célból a siófoki „Balatoni beszélgetéseket" újabb hasonlóknak kellene követnie, de sok múlik a.megyei művelődésügyi osztályok koordinációs munkáján, s nem utolsósorban magukon az érdekelt intézményeken is. Érdemes felfigyelni a Békés megyei Levéltár azon kezdeményezésére, hogy a megyében — vidéken —• létrehozott közművelési bázisközpontokkal is gyümölcsöző együttműködést kezdeményezett. Bár a kiállítások terén számottevő eredményeink vannak, mindez nem feledtetheti azt a tényt, hogy a levéltáraknak — egy-két szerencsés kivételtől eltekintve — nincsenek technikai és anyagi lehetőségeik reprezentatív önálló kiállítások rendezésére. Mind ezzel a problémával, mind a levéltári kiállítások módszertanával központilag is foglalkoznunk kell. (Az eredmények számszerű összesítését az 561. oldalon a VII. tábla mutatja.) XI. Szakkönyvtár kezelése Az általános levéltárak szakkönyvtárainak állománya az év folyamán 4263 művel (7620 kötet) gyarapodott 430 081 Ft értékben. A gyarapodás a művek és kötetek számát tekintve alatta marad az előző évinek, jóllehet értéke az előző évinek több mint egynegyedével növekedett. Az összállomány 1971. december 31-én 117 195 mű 229 282 kötetben. A tanácsi levéltárak könyvbeszerzési kerete feltűnően egyenetlen. 20 ezer feletti kerete 2 (Pest m. és Tolna m.), 10 ezer forinton felüli 5 (Főváros, Borsod, Somogy, Vas, Veszprém m.) levéltárnak volt. A levéltárak a beszerzési keret 97%-át felhasználták. A könyvtár gyarapítása a legtöbb esetben az igazgatók aktivitásától függ, mert a tanácsok a fejlesztésre kért összeget általában megadják. A szerzeményező munka több levéltárnál fogyatékos volt. Egyrészt a gyűjtőkörhöz nem tartozó műveket szerzeményeztek, másrészt viszont nem gondoskodtak a szakkönyvtár profiljába tartozók beszerzéséről. Ez utóbbi a súlyosabb eset, mivel e művek kis példányszámban jelenvén meg, későbbi beszerzésük gyakran lehetetlen. 10 tanácsi levéltárban a szakkönyvtárat összesen 22 folyóméter és 10 m

3 duplumanyag is terheli. Ezen anyag felszámolása évről-évre halasztódik, pedig szétosztásuk az érdekelt levéltáraknak is érdeke. A szakkönyvtárak olvasószolgálat keretében 5718 esetben 9298 művet 15 622 kötetben adtak ki használatra. A könyvtári anyag használata az előző évinél intenzívebb volt.