Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A tanácsi levéltárak 1971-ben / 543–563. o.

558 Krónika az Ethnographiaban (1970) a „Határhaszfiálat és gazdálkodás Nyíregyházán a XVIII—

XIX. században", a Szabolcs-Szatmári Szemlében (1970) az „Iratok a Szabolcs és Szatmár megyei nemzeti bizottságok működéséről" (ez utóbbi társszerzővel) című összeállítása jelent meg. Az „így kezdődött..." című Bács megyei felszabadulási dokumentumkötet Bálint Béláné és Szabó Sándor munkája. Oltvai Ferenc a Levéltári Szemlében a szegedi városi tanács két 1951-ből való — a város statisztikai adatairól, történeti fejlődéséről és titkos levéltáráról szóló —jelentését ismertette, a „Tápé története és néprajza" című kötetben pedig a község felszabadulásáról és az új élet megindulásáról írt. Levéltárosaink a magyar történetírást más vonatkozásokban is több jelentős alkotással gyarapították. A tervévben jelent meg Varga Jánosnak „A jobbágyfelszabadítás, kivívása 1848-ban" című munkája. Bónis Györgynek „A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon" című munkájának megjelentetéséről az Akadémiai Kiadó gondoskodott. Ugyané szerzőnek közzétett tanulmányai: Fünfundzwanzig Jahre ungarische Rechtgeschichtsschreibung 1945—1969. I. (Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtgeschichte Germ. Abt. 87.), Un formulaire de l'officialité primatiale hongrosie de 1512. (Recueil de Mémoires et Travaux de la Société d'Histoire du Droit Écrit. 7.), „Egyházjog és egyházi bíráskodás az Árpádkori Magyarországon" (Vigília 1971), Badania nad instytucjani stanowymi na Wegrech (Czasopismo Prawno-Historyczne 23/1.), The freedom of the land in medieval Hungárián law. Anciens Pays et Assemblées d'États. (Standen en Landen 53,). Az „Értekezések a történelemtudományok köréből" sorozat 60. számaként látott napvilágot Borosy Andrásnak „A telekkatonaság, és a parasztság szerepe a feudális magyar hadszervezetben" című tanulmánya. Ságvári Ágnesnak „Engels und Ungarn" című tanulmánya a wuppertali konferencia anyagáról készült „Friedrich Engels 1820—1970" (Hannover 1971) kötetben, Szekeres Józsefnek a „Budapesti és rijekai kapcsolatok a hajóépítés területén" című feldolgozása a „Vjesnik Historijskih Arhiva u Rijeci i Parinu" (Rijeka, 1970) kötetben található. A levéltárak publikációs tevékenysége tehát 1971-ben is számos és jelentős tanulmányban realizálódott. Az eredmények közül különösen említést érdemel a helytörténetírás meggyökeresedése, amit részben a levéltári évkönyvek és egyéb sorozatok életképessége, részben a témák sokrétűsége, a társadalmi igényeknek megfelelő differenciáltsága igazol. Sajnálatos viszont, hogy az ún. ágazati feldolgozás terén — bár az év folyamán e munka keretében is elkészült, illetve meg is jelent néhány értékes tanulmány — az Irányelvekben szereplő célkitűzést nem tudtuk elérni: a munkát országosan ez évben sem sikerült befejezni. Levéltári folyóirataink színvonalasak, az elméleti és gyakorlati levéltári munkát egyaránt jól segítik. Mindent meg kell azonban tenni annak érdekében, hogy a kétségtelenül meglevő előállítási nehézségek ellenére a megjelentetés terén mutatkozó elhúzódásokat csökkenteni lehessen. X. Közművelés A Levéltári Igazgatóság a közművelés terén két főfeladatot jelölt meg. Az Irányelvekben szorgalmazta a helytörténeti olvasókönyvek országos sorozata hiányzó köteteinek anyaggyűjtését és szerkesztését, illetve megjelentetését. Bár e fenti célkitűzést nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, mert egyes levéltárakban az, olvasókönyv ügye még mindig nem mozdult el a holtpontról, mégis jelentős eredményként kell említenünk, hogy 1971-ben megjelent a „Szabolcs-Szatmár megyei történelmi olvasókönyv", továbbá „Győr történetének írásos emlékei" II. kötete (1919—1945), végül a Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból sorozatban az „Olvasókönyv Békés megye történetéhez" II. kötete (1695—1848). Ez utóbbi sorozatban Bálint Ferenc (társszerzővel) „A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890—1944." című összeállítása is elhagyta a sajtót. A Levéltári Igazgatóság 51.936/1971. sz. alatt rendelte el — Petőfi születése 150. évfordulójának méltó megünneplését sajátos levéltári közreműködéssel is elősegíteni akarván — a költőre vonatkozó, tőle származó, illetve az ő tevékenységével kapcsolatos iratok országos feltárását. A feltárt gazdag anyagról országos jegyzék készül. A közművelő munka terén — a fentieken kívül—ki kell emelnünk a Fővárosi Levéltárnak Budapest centenáriuma megünneplésével kapcsolatos tevékenységét. A jubileum alkalmából a levéltár Források Budapest Múltjából címmel 4 kötetes kiadványsorozat megjelentetését tervezi. 1971-ben megjelent az I. kötet (Bácskai Vera munkája) és nyomdába került a II. kötet is. A levéltár nagyjelentőségű rendezvénye volt a november 11—12-én tartott Budapest Helytörténeti Konferencia, amelynek a helytörténeti mozgalom irányítása, módszertani segítése és e mozgalomnak a főváros politikai életében, valamint a közművelődésben hatékony erővé tétele, továbbá a közelgő centenárium