Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945 / 33–84. o.

52 Bakács István anyag, amely egyszer őrizetébe került, maradéktalanul ott is maradjon s mindenképpen arra törekedett, hogy a proveniencia elvének megfelelően, az őrizetében levő iratképző szervektől bármely módon elidegenített s más intézmények birtokába került iratokat megszerezze s az iratképző szervek iratanyagát kiegészítse. Ezért indított az 1920-as évek végén akciót a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárába került iratok visszaszerzése érdekében, amelyről egyébként másutt részletesebben szóltunk.

94 De az Országos Gyűjteményegyetem, majd a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa s a kebelébe tartozott intézetek munkájának közvetlen ellenőrzésére szervezett ún. szaktanácsok is azonos nézeteket vallottak. így például, amikor 1931-ben Hubay Jenő a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója egy Liszt Ferenc szoba berendezéséhez Liszt Ferenchez intézett leveleknek, ill. Liszt zenei kéziratainak állandó letétként való átadását kérte az Országos Széchényi Könyvtár zenetörténeti osztályától, a kérést megtagadták azzal az indokolással, hogy a-múzeumi gyűjteményeknek érdekeltségi alapon való széthord ása megengedhetetlen.

95 Egyes cserékhez — amennyiben azok az intézmény állagának sérelme nélkül történhettek —, természetszerűleg hozzájárultak. így amikor Petrichevich Horváth Emil 1930-ban a Múzeumi Levéltárban őrzött Sólyom Fekete gyűjteményből családja 1669. évi osztálylevelének másodpéldányát kérte s cserébe egy 1794. évből származó 130 lapos vagyon- és jobbágy összeírást ajánlott fel: a cseréhez hozzájárultak.

90 De már elodázó határozat született akkor, amikor Lukinich Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának titkára a Fraknói Vilmos és Thallóczy Lajos által a külföldi levéltárakban őrzött magyar vonatkozású iratokról készített másolatgyűjteményt vissza akarta szerezni azon a jogcímen, hogy azok részben az Akadémia költségére készültek. Viszont a tény az volt, hogy Fraknói a másolatokat 1899-ben, illetőleg 1904-ben a Múzeumnak ajándékozta, Thallóczy Lajos másolatai pedig végrendeletileg kerültek oda, Fejérpataky Lászlónak, az említett Történettudományi Bizottság titkárának közreműködésével.

97 Az is természetes, hogy az Országos Levéltár nem tartotta feladatának a családi levéltárakkal együtt érkezett könyvanyag őrzését. Amikor 1937-ben a Teleki család marosvásárhelyi levéltárának rendezése folyt, a nyomatatványanyagot a család rendelkezésére bocsátották.

98 1940-ben pedig az ugyanennek a levéltárnak Új rendezés c. állagából, valamint más jelzet nélküli nyomtatványokat adnak vissza a családnak.

99 S az is természetes, hogy 1941-ben a Darvas család levéltárából kiemelt 43 kötet könyvet megküldik az Országos Széchényi Könyvtárnak.

100 Az Országos Széchényi Könyvtár is hasonlóképpen járt el. így 1941-ben egy 1758. évből származó Stylus mandatorum c. kéziratot ad át más iratokkal együtt az Országos Levéltárnak.

101 A harmincas években ismételten adott át a Könyvtár 94 Bakács i. m. 315.1. 95 OL K 726. 209/1931. 96 Uo. 207/1930. 97 OL K 726. 776/1935. — Ez ügyben a Levéltári Szaktanács 1936. április 30-án tartott ülésén úgy határozott, hogy előbb juttassák vissza a másolatokat az Országos Széchényi Könyvtárnak, s utána indítsa meg az Akadémia a visszaszerzési akciót. (OL 469/1936, 198/1936. asz.). Az ügy végleges lezárására nem találunk adatot. 98 OL 417/1937, 283/1941. asz. 89 OL 1534/1940. 100 OL 731/1941. 101 OL 254/1941.