Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - KRÓNIKA - Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár öt éve, 1966–1970 / 441–515. o.

480 Krónika Tervbe vettük még a Pénzintézeti Központtól átvett, de be nem szállított, 2200 folyóméter terjedelmű vegyes gazdasági iratoknak ugyancsak fondszintű selejtezését is, ez azonban, mivel az iratokat visszaadtuk, elmaradt. I. osztályunk abszolutizmuskori pénzügyigazgatási anyagából, II. osztályunk pedig egész anyagából kiselejtezte a felesleges ügyviteli segédkönyveket. A rendezési munkák során, nem külön feladatként, IL, főleg azonban IV. és népi demokratikus osztályunk, kiselejtezte a történeti, azaz levéltári értékkel nem rendelkező iratokat. Az ilyen módon kiselejtezett anyag terjedelme 5 év alatt kb. 500 folyóméter volt. Ezt az anyagot a selejtanyagot átvevő vállalat révén értékesítettük. Segédletkészítés Miként a rendezési munkáknál azt tekintettük a fő feladatnak, hogy egész anyagunk középszinten rendezett legyen, akként a segédletkészítésben elsősorban arra törekedtünk, hogy egész anyagunkhoz annak használhatóságát szolgáló középszintű segédleteket, repertóriumokat vagy áttekintő raktári jegyzékeket készítsünk. Készítettünk azonban másfajta segédleteket is. Egész anyagunk fond- és állagszintű nyilvántartása érdekében már korábban elkészítettük fondjaink és állagaink jegyzékét és kartotékját. Ezt a két segédletet minden évben kiegészítettük, feltüntettük bennük az elozo évben történt változásokat. Úgy terveztük, hogy fondjaink és állagaink könyvét vagy törzskönyvét, továbbá szakjegyzékét is el fogjuk készíteni. Ezt a feladatot azonban a következő tervidőszakra halasztottuk. Folytatólagosan vezettük az úgynevezett fonddossziékat, mind a gyűjtőkörünkbe tartozó külső, azaz még be nem szállított, mind pedig a belső, azaz már raktárainkban őrzött fondokról. Ezekben a dossziékban a fondok történetében bekövetkezett fontosabb eseményeket megörökítő feljegyzéseket helyezzük el. Sajnos, osztjályaink nem elég következetesen és gondosan készítették a feljegyzéseket, a fonddossziék jelentőségét még nem ismerték fel. Nyilván szerepe van ebben a rövidlátásban annak a ténynek, hogy a fonddossziékat elsősorban nem magunk, hanem utódaink számára készítjük, azok fogják és tudják majd igazán értékelni, mint ahogyan mi érezzük igazi hiányát annak, hogy a múltban ilyen levéltártörténeti jellegű feljegyzések rendszeresen nem készültek, legfeljebb akkor, ha valamilyen levéltári eseményből „ügy" lett, aktára került, ami csak akkor következett be, ha más szervekkel, vagy házon belül leveleztünk róla. Az első segédletek, amelyek egész anyagunkról elkészültek, az alapleltárak voltak. . Ugyancsak a fondok és állagok szintjén nyújtottak tájékoztatást. Az 1950*es évek elején fejeztük be anyagunk alapleltározását. Az alapleltárak kitűnő szolgálatot tettek és nélkülözhetetlenek voltak mindaddig, amíg az alapleltározott anyagról más, bővebb tájékoztatást nyújtó segédletek nem készültek. Ilyenek voltak az ismertetőleltárak, valamint a repertóriumok és az áttekintő raktári jegyzékek. Az alapleltárakat hosszú ideig évről évre rendszeresen kiegészítettük, feltüntetve bennük az előző évi változásokat. Az 1966 és 1970 közötti tervidőszakban L, III. és V. osztályunkon már abbahagytuk a rendszeres kiegészítést, arról az anyagról sem készítettük el az alaplel-