Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: Journal of the Society of Archivists. Vol. III., 1–2. (1970) / 435–436. o.

Folyóiratszemle , 435 részben). Szerző Az olasz állami levéltárak címmel az olasz levéltárak szervezetéről, az iratok begyűjtéséről, a kutatási módozatokról sommás áttekintést ad, majd a továbbiakban a nem állami levéltárak legkülönbözőbb típusaival, a levéltárosképzéssel, a levéltári kiadványok, mikrofilmezés, restaurálás stb. problémáival foglalkozik. — A. WYFFELS rövid könyvismertetést ad J. VAN OOSLERWEYCK a belga levéltárügyet elemző művéről, — P. COCKSHAW pedig egy hercegi útinaplót publikáló munkához fűz kiegészítő adatokat. — G. GADEYNE a Ronse-i levéltár fondjairól és gyűjteményeiről számol be, — G. ASAERT pedig a Beveren-Waas-i levéltár épületkomplexusával kapcsolatos problémákat elemzi. — A. WYFFELS a Gent-i városi levéltárról közöl ismertetést. — N. MADDENS és E. PERSOONS az 1940—44-ben működött ár- és bérkormánybiztosság iratanyagának rövid ismertető leltárát állította össze és publikálja. — J. VERFIELST történeti adatok statisztikai feldolgozásának módszereivel foglalkozó értekezése zárja a cikkek sorát. A Levéltári krónika rovatot a levéltári mikrofilmezés témája nyitja: a VI. nemzetközi levéltári kongresszus (Madrid, 1968. szept.) anyagát publikáló Ch. Kecskeméti beszámolóját és fejtegetéseit elemezve. Figyelemre méltó a belga egyházi levéltárak leltárai sorozatának első kötetét bemutató ismertetés, s egy történeti olvasókönyv — szöveggyűjtemény — megjelentetésériek didaktikai fontosságát kiemelő közlemény. — A Könyvismertetés rovat e kötetben is széles körű szakmai áttekintést nyújt. — No, 3—4.: — M. DUCHEIN a francia levéltárak történeti kialakulását, szervezetét, a francia levéltárosegyesület működését, a francia levéltárügy tradícióit, jelenének gondjait, a levéltárosok és tudományos kutatók együttműködését, a levéltárosok közművelési és igazgatási feladatait, a jövő perspektíváját vázolja. — Hasonló tájékoztató áttekintést olvashatunk a német levéltárügyről W. LEESCH tollából. — E. WARLOP a kortrijki kerületi levéltár működésének első 5 évéről számol be: a gyűjtőkör, a levéltárépület és felszerelés és a levéltárban őrzött fontosabb iratanyag sommás bemutatásával. — H. GAUS és J. DHONDT a Belgium újabbkori (1789 utáni) történetére vonatkozóan 1945 óta megjelent levéltári forráskiadványok annotált bibliográfiáját közli. — Napóleon születésének kétszázadik évfordulóját három párizsi kiállítás is ünnepelte, ezekről M.-R. THIELEMANS számol be színesen. Levéltárosok számára az Archives Nationales-ban kiállított dokumentumok a legérdekesebbek: nem a legendák Napóleonját tükrözik. — PL. LEFEVRE a Herkenrode-i cisztercita apátság 1548-ból származó egyik kartuláriumának átiratát publikálja. — Ugyanő két (1480-ból, ill. 1507-ből származó) levéltári anyag közlésével a művészettörténészek számára tár fel ismeretlen adatokat: brüsszeli ötvös- és hímzőmestereknél megrendelt egyházművészeti műalkotások pontos leírásáról van szó. — A régi könyvkötésekben található oklevéltöredékek utáni kutatások egyik eredményes találatáról számol be E. VAN BALBERGHE: ez esetben egy Louvain melletti apátság levéltárában került elő néhány, apátsági számadáskönyvek bekötéséhez felhasznált, oklevéldarab, amelynek azonosítását és leírását szerző rövid cikkben publikálja. — A Levéltári krónika rovat elsősorban az 1969-ig megjelent belgiumi levéltári kiadványok szerzői ábécé-ben közölt bibliográfiáját, majd az állami levéltárak által 1969-ben kiadott (ez esetben a levéltárak helyének kezdőbetűi ábécé-rendjébe sorolt) 'művek könyvészeti adatait teszi közzé. — A rovat a továbbiakban a nemzetközi levéltárügy híreiből vesz át szemelvényeket, majd beszámol a belga levéltárak életéről: például a Namur-i és Arlon-i levéltár új szerzeményeiről, új segédletek megjelenéséről stb. — A németalföldi kézirattan krónikája nímmel az előző kötetben megjelent annotált bibliográfia ezúttal az 1968—1969-es évek vonatkocásában folytatódik. A bőséges könyvszemle után a belga levéltáros- és könyvtárosegyesület 1968. - zvi működési beszámolóját olvashatjuk. — Az egyesület 1969 novemberében Brüsszelben egy teljes éapot szentelt egyébként az alábbi kérdés tanulmányozásának: levéltárak és könyvtárak felelőssége; gyűjteményük kulturális és művészi kincseinek megismertetése a tanulnivágyó ifjúsággal. E célkitűzés módozatait és lehetőségeit, a propaganda eszközeinek hatékony felhasználását élénk vita során taglalták és külön kiadványként is megjelentették. Padányi Gulyás Gyuláné JOURNAL OF THE SOCIETY OF ARCHIVISTS. Vol. Hl. (1970) No. L: CFIRISTOPHER N. L. BROOKE, a londoni egyetem történelemprofesszora az egyetem levéltáros és történész hallgatói diplomatikai képzésének irányítója, az angol oklevéltan tanításának problémáiról ír. Véleménye szerint az, angol oklevéltan kutatása és oktatása terén még igen sok a kívánnivaló. — HERMÁN HARDENBERG, a hágai országos levéltár volt igazgatója, Anglia történetének hollandiai levéltárakban található forrásaival foglalkozik. A rendkívül érdekes tanulmány vázolja a két ország történelmi kapcsolatait, közölve a rájuk vonatkozó forrásanyag egyes részeit. — HARALD JÖRGENSEN (Dánia) a skandináviai levéltárak szervezetéről s az azokban folyó munkáról ír. A skandináviai levéltárakba beleérti a finn levéltárakat is, mert bár Finnország 1809 és 1917 között az' Orosz Birodalom része, — az iratok nyelve ez időben is nagyrészt svéd. Szerző szerint 16*