Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bekény István: Revista Archivelor. Anul XLVI. (1969), XLVII. (1970) / 436–439. o.

436 Folyóiratszemle jelenleg 6 skandináv ország van: Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Izland és a Far-Öer szigetek. Mind a hat ország levéltári szervezetét s ennek alakulását külön ismerteti. —• EDWARD A. CARSON a kenti kikötők vám-iratairól közöl tanulmányt. — 1660-tól a XX. századig. — FELIX HULL cikke a modern iratok kezelésének kérdéseiről szól. Jelenleg Angliában kb. évi 100 mérföldnyi iratot termelnek. A technikai jegyzetek rovatában MAURICE F. BOND a gombásodásról ír, — IVOR P. COLLIS pedig a fhymol iratfertőtlenítő használatáról. A rövidebb cikkek közül PHILIP E. JoNES-é XVII. századi londoni adóügyi iratokról s azok forrásértékéről szól, — PAMELA J. TAYLOR ismerteti az Indiai Nemzeti Levéltárat, a Nehm emlékmúzeumot és könyvtárat. — A számot rövid cikkek és könyvszemle egészítik ki. •— No. 2.: A szám bevezető tanulmányát a brit levéltáros társulat, elnöke, ROGER H. ELLIS írta a tudomány- és technikatörténeti kéziratokról. — FRANCIS O. EDWARDS az 1605. évi "Gunpowder Plot", a parlament felrobbantását célzó összeesküvés két elbeszélő forrását teszi vizsgálat tárgyává. Mind a kettőt jezsuiták írták (á tanulmány szerzője is az). — ROSEMARY L. JONES tanulmánya a hollandiai református egyház és a világi hatóságok viszonyát ismerteti a XVL század végén s a XVII. század elején, illetőleg az erre vonatkozó, a holland állami és önkormányzati levéltárakban található forrásanyagot. — GEORGE R. POTTER egy derbyshirei nagybirtok levéltáráról ír. Az abban található XVII—

XX. századi iratokat négy csoportban ismerteti: 1. politikai, 2. gazdasági, 3. ír kérdéssel kapcsolatos, 4. irodalmi és tudományos forrásértékű iratok. — RICHARD L. ORMOND a National Portrait Gallery levéltárát ismerteti. — A. A. H. KNIGHTBRIDGE az iratok restaurációjáról szóló művek rövid bibliográfiáját közli. — A szám végén rövid cikkek és könyvismertetések találhatók. Borosy András REVISTA ARHIVELOR. Directia Generala a Árhivelor Statului din Republica Socialistä Románia. Bucuresti. Anul XLVI (1969), vol. 31. Nr. 1.: A. DECEI az arabnyelvű kéziratos könyveket ismerteti, amelyeket a dunai duzzasztógát építése érdekében elárasztott Adalkalé sziget moszkéjából 1962-ben szállítottak át a craiovai állami levéltárba. — AL. TÓNK Oláh Miklós két nemeslevelének közlése kapcsán az Oláh család származásának és genealógiájának néhány, eddig nem teljesen tisztázott kérdését taglalja. — L. MOLDOVAN a marosvásárhelyi polgármester által 1801-ben bevezetett iratkezelési és irattározási reformokat ismerteti. A viszonylag modern módszereket több mint száz éven keresztül alkalmazták. — M. REGLEANU Alexandru Ipsilanti havasalföldi fanarióta fejedelemnek (1774—1781) az írásbeliség fejlesztése (a ceremóniák protokollszabályainak írásbafoglalása stb.), valamint a fontos iratok (krónikák, az országhatárra és a kiváltságokra vonatkozó iratok) megőrzése érdekében tett, igen haladó jellegű intézkedéseiről emlékezik meg. — V. ISAC a Iasi-i levéltárban őrzött iratok alapján néhány XIX. századi moldovai magánkönyvtárat ismertet. — H. NESTORESCU—BÁLCESTI a bukaresti Sf. Sava kollégium anyakönyvei alapján a középiskolás korú Bälcescu érdeklődéséről és iskolai előmeneteléről számol be. —• AL. UNGUREANU annak a francia katonai missziónak a beszámolóját mutatja be, amely a Fejedelemségekben és Dobrudzsában járt felderítökörúton 1848-ban. — I. COJOCARU annak a XIX. század közepén lezajlott folyamatnak a kezdeteit ismerteti, amikor a gőzmalom lép a szél, a víz, és az állati erővel hajtott malmok helyébe. — GH. GEORGESCU-BUZÄU azokat a mesterkedéseket mutatjabe, amelyekkel a polgári jellegű földtörvény hosszas előkészítése közben a bojárok megfosztották földjeiktől a parasztokat. — C. CÁZANISTEANU és GH. PÍRVULESCU azokról a tüntetésekről, tiltakozásokról és közleményekről emlékezik meg, amelyeket a Memorandum-per váltott ki annak idején Romániában és külföldön. — I. CÍRTINA a szövetségeseknek a dunai hajózás ellenőrzésére irányuló törekvései ellen 1919—1920-ban kifejtett politikai és diplomáciai küzdelemről számol be. — V. TEODORESCU az 1929 és 1945 között működött műemlékbizottság munkáját és eredményeit méltatja. — TR. RUS és I. BURLACU a más és más elnevezéssel, de 1924 és 1950 között folyamatosan működött levéltárosképző iskola történetét (a tananyag alakulása, a tanárok és hallgatók szociális összetétele) es eredményeit mutatja be. — N. DRÄGHICI, M. PLATÓN és E. SENCHIEVICI a polietilénnel restaurált levéltári iratokon végzett különböző vizsgálatok igen kedvező eredményeiről számol be. — I. FRÄTILA és M. ANDRITOIU a szebeni szász szék fondját ismerteti és közli néhány jelentősebb irat tartalmát. — C. TAMA§ Pitesti város polgármesterének fondjára hívja fel az olvasók figyelmét. — R. MIHAI a craiovai Sf. Ilie templom 1757—1929. évi gazdasági vonatkozású iratait és azok forrásértékét elemzi. — EL. MOISUC a bécsi levéltárakban őrzött román történeti vonatkozású iratokról újabban beszerzett xerox-másolatokat ismerteti. — V. SINDELARU az 1968. évben külföldi levéltárakban végzett feltárási munkákról szól, — C. BODEA az angliai, — N. MARCU pedig egyes franciaországi levéltárakban őrzött román vonatkozású fondokat ismerteti. — M. GUOBUGLU két törökországi, — I. LEONTE pedig lengyelországi kutatóútjáról számol be. — D. P. BOGDAN Stefan cel Maré négy