Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Kanyar József: Brit diplomáciai iratok a magyarországi földreformok történetéhez, 1920–1945 / 403–417. o.

406 Kanyar József gető követelésében megmutatkozó politikai radikalüás is. különösképp az ország már felszabadult területén. Azok a forradalmi demonstráció számba menő, vége-hosszanélküli küldöttségek, amelyek 1945 februárjában tömegesen keresték fel Debrecenben az Ideiglenes Kormány földművelésügyi miniszterét — az egyik küldöttség 40000 aláírást is hozott magával — mind arról tanúskodtak, hogy a népi demokrácia kialakulásának ebben a szakaszában jelentős társadalmi és politikai bázis teremtődött hazánkban a munkás—paraszt szövetség számára. E szövetséget — a koalíción belül — különösképp is szimbolizáló Kommunista Párt és Paraszt Párt e kérdésben kifejtett együttműködése (az alaptervezet készítője köztudottan a Paraszt Párt, első jóváhagyója pedig a Kommunista Párt volt, ahogy a Brit Misszió 1945. március 7-i jelentése is tudta) s a tömegbázisként mögöttük levő politikai radikalitás szülte, s végül is a végrehajtás útjára vitt rendeletről maga Erdei Ferenc is — a rendelet egyik szülője — hangsúlyozta annak „forradalmi fontosságát és jelentőségét". Az alföldi tömegek forradalmi magatartását és a földosztás tervezetében megnyilvánuló radikalitást az Alföldről Illyés „hozta" szülőföldjére: a Puszták népe hazájába, a Dunántúlra, semmit sem csökkentve a rendelet forradalmi szellemét, hisz a szűkebb haza népéhez intézett első szózatában — félreérhetetlenül — a föld forradalmi „megszállásáról" szólt. De a forradalmi jegyek jelenlétére enged következtetni a földosztás tervezetének a készítői által kitűzött végrehajtási határidő is: azaz 1945. október 1. Évszázados birtoklási princípiumok szétzúzását is szolgáló rendelkezés végrehajtására a félesztendő megszabása: önmagában is forradalmi jelentőségű. Különösképp az, ha emlékeztetünk a polgári kori földreformtörvények végrehajtásának évtizedekben megszabott határidejére. Igaz, hogy a 45-ös földosztás kapcsán is idézhetnénk a Kisgazdapárt egyik vezetőjének, Nagy Ferencnek 1945 februárjában, Debrecenben kifejtett álláspontját, amelyben akkor még a földosztásnak október l-ig való végrehajtását katasztrófának nevezte és a végrehajtás reális határidejét öt esztendőben szabta meg. A források mindazonáltal felhívják a figyelmet az agrárreform és az agrárforradalom közötti jegyek igen lényeges különbözőségére is. Míg ui. az ellenforradalom agrárreformjai a földbirtokok helyesebb megoszlására törekedtek, az agrárforradalomnak már a parasztok birtokviszonyainak helyesebb integrálása és nivellálása volt a legfőbb következménye. Míg az agrárreformok idején így a Kisgazdapárt lehetett a legfőbb motor, a második világháború után éppen ez a párt vált a földosztás legfőbb fékező erejévé. Ugyanígy: míg az ellenforradalom politikai közvéleményében e kérdés kapcsán semmiféle radikalitás nem jelentkezhetett, e radikalitás csupán az ország legbátrabb és legharcosabb ellenzéki politikusainak megnyilatkozásaiban ül. a központjába a földreform kérdését állító népi irodalom műveiben juthatott csak kifejezésre, -—addig e politikai radikalizmus a felszabadulás után már hivatalosan is össznépi programmá alakult át. Mindezek ellenére a magyar mezőgazdaság történetében a húszas és a harmincas évek földreformjait a 45-ös földosztás organikus előtörténetének kell látni, még akkor is, ha azok hazánkban és Lengyelországban a legkisebbek, a legjelentéktelenebbek is voltak Közép- és Kelet-Európában. Köztudottan e két ország maradt lényegében a két világháború között — az angol irodalom szerint is — a két „unreformed" ország. Ennek a reformnak valóban nem volt — ellentétben a román, a szlovák és jugoszláv földreformmal — semmiféle nacionalista jellege, nem is tűzött maga elé közgazdasági célokat, — általa csupán ahhoz járult hozzá a birtokos társadalom, hogy a reform mérsékelt, éveken keresztül áthúzódó legyen s olyan, amely az agrárstruktúrát és a termelést nem veszélyezteti, s esetleges radikalitásával a két háború közötti bel- és külpolitikai egyensúly hatalmi viszonyait sem érinti. III. Ismerve most már azt a fontosságot, melyet a brit külpolitika Magyarország vonatkozásában a földbirtokreform végrehajtásának már korábban is tulajdonított, különösen érthetővé válik az a nagy figyelem, mellyel a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormánynak különös súlylyal éppen ebben a tárgyban és már oly korán kibontakozó politikáját London kezdettől fogva kísérte. A Külügyminisztérium irattára megőrzendőnek találta azt a sajtóhírt is (á TASZSZ jelentése alapján), miszerint a magyar miniszterelnök 1945. február 23-i szegedi beszédében bejelentette, hogy az országban végrehajtják a földosztást.

14 A külügyminisztérium csakhamar már a magyarországi brit misszió Debrecenbe érkezett vezetőjének, A. Gascoigne-nak március 7-től kezdve rendszeres debreceni tájékoztatásaiból kaphatott egyre tisztább képet az egész alakuló magyar politikai életről. Gascoigne március 7-i (ám Londonba csak 20-án érkezett) jelentése részletesen ismertette az új magyar államszervezet felépítését és vezető szerveinek hatásköreit. A jelentés 9. pontjában részletes tájékoztatást adott a magyar nemzeti front 5 pártjáról is, zárófejezetében pedig a földkér14 PRO FO 371. Southern. 1945. Hungary JV° 26.