Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Kanyar József: Brit diplomáciai iratok a magyarországi földreformok történetéhez, 1920–1945 / 403–417. o.

Brit diplomáciai iratok a magyarországi földreformok történetéhez 1920—1945 405 A brit diplomácia a földreformnak e huzavonák során végül is csendes elsikkasztása és így a kérdésnek a napirendről való levétele után sem szűnt meg változatlanul a földbirtokkérdést tekinteni az ország belpolitikailag legjelentősebb problémájának. Ezt az érdeklődést mutatja egy, a 30-as évek közepén készült „Magyarország gazdasági problémái és kilátásai" ("Hungary Economic Problems and prospects") c. munkálat, melyet (elsősorban úgylátszik az 1935. évi nagy mezőgazdasági statisztikára támaszkodva) a külügyminisztérium saját kutató csoportja (Research Department Foreign Office) készített el. A munkálat ugyancsak különösen kiemeli a nagybirtokrendszer nyomasztó hatását és a mezőgazdasági dolgozók szánalmas bér- és táplálkozási viszonyait. A magyar mezőgazdaság útjában központi kérdésnek a mezőgazdaság gépesítését és a nagytömegű mezőgazdasági munkásság ennek ellensúlyozására valamilyen földreformmal való kielégítését látja.

11 1944ben azután a kutatócsoport még egy memorandumot készített „Földreform törvényhozás Magyarországon" („Land Reform legislation in Hungary") címmel, mely áttekintette a magyarországi földbirtokmegoszlás javítására tett lépéseket. A munkálat célja nyilvánvalóan a Magyarországon várható politikai változásokban való tájékozódás elősegítése volt, —a történelem azonban ezt a munkát készítői számára szinte hónapokon belül túlhaladottá tette.

12 II. A Horthy korszak egyértelműleg elsikkasztott földreformtörekvéseí lényegében birtokpolitikai akciók voltak, — szinte egyenesági folytatói mindazon telepítési és parcellázási akcióknak és manipulált agrárreformoknak, amelyek, Ha szándékukban nem is, következményeikben azonban a nagybirtokos és a nagytőkés társadalom hasznával végződtek, mindazonáltal azonban némi előlegként hozzájárultak átmenetileg a paraszti földéhség lecsillapításához is. Nem így a II. világháború utáni legradikálisabb földosztás, amely a kártalanítás formái és a paraszti tényleges birtokmegváltás ellenére is valóságos agrárforradalom volt, a paraszti földéhség végső lecsillapítása, mely felszámolva a magyar falu századok óta tartó birtoklási viszonyait, a legjelentősebb történeti eseménye volt hazánkban a felszabadulást közvetlenül követő esztendőknek, alapvetően megváltoztatva a mezőgazdaság szerkezetét.

13 Bár a 45*ös földosztást is a politikai és a gazdasági szükségszerűség szülte egy vesztett világháború után, de a győzelmes felszabadító hadsereg jelenlétében az mégis a legradikálisabb volt Európában. A földosztásnak éppen e forradalmi jegyeire és jellegére utalt az a tény is, hogy a Vörös Hadsereg kezdettől fogva — nyilván szem előtt tartva saját hazája példáját is — mindenkor következetesen és különösképp előzékeny volt a megindult antifeudális jellegű átalakulás — sokszor még operatív jellegű — támogatásában is: elsősorban nem is a földosztás elősegítésében, hanem abban a törekvésben, amely a korábbi kizsákmányoló tulajdonviszonyok végleges felszámolását is célozta és segítette azt tűzön-vízen keresztül, előre. A mezőgazdasági termelés gyors beindítása, melynek ekkor a földosztáson kívül reálisnak látszó egyéb útja alig-alig akadt, a Vörös Hadseregnek ezen túl is érdeke lehetett, részint a hadtáp megszervezése, részint a hadszíntér nyugatravonulása miatt a hátországgá váló ország belső békéjének és stabilitásának a biztosítása végett. Noha út és eszköz egyaránt forradalmi volt a felszabadulás tavaszán, valójában azonban a magyar mezőgazdaság újraépítésének a súlyos problémáját nem is lehetett volna másképp megoldani. De a forradalmi jegyek jelenlétéről beszélhetünk akkor is, ha megállapítjuk, hogy a földosztás végrehajtásának az előkészítésében igen jelentős szerepet játszott a nincstelen paraszti tömegek sür11 PRO FO C 5440/1944. "The best experts agree that these should be retained in that form, wether under private ownership or in the from of collectivised farms is a pplitical question which conditions in Hungary will decidé" — "The old system of farming with large quantities of manuál labour will have to go. The labourers themselves are underpaid and undernourished, yet their wage bili makes Hungárián production relative expensive. There will have to be considerable mechanisation, and thus evén with land reform many workers will become superflous. Recently, as has been noted this question has partially and temporially solved itself, the development of war industry and mobilisation having brought about a severe shortage of agricultural labour. The problem may, however, recur after the war, but it is obviously not an agricultural one ahne, but forms part of the whole economic problem ofpost-war Hungary and indeed of post-war Europe". , 12 PRO FO C 5440/1944. 13 Kanyar József: A földreform gazdasági és társadalmi következményei Somogy megyében az 1935. évi mezőgazdasági statisztikai felvételek tükrében. Tanulmányok Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv II. k. 1971. 269. 1. — és uő: Az újgazdák helye Somogy megye mezőgazdaságában a földosztás után és az új agrárstruktúra. Uo. III. k. 1972. 263. 1.