Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Kanyar József: Brit diplomáciai iratok a magyarországi földreformok történetéhez, 1920–1945 / 403–417. o.

404 Kanyar József jelentésének margójára rávezettek. A vitézi telkek adományozása kapcsán az egyik megjegyzés „a tiszta Karoling feudalizmus"

8 megjegyzéssel reagál, a másik pedig (utalással a rendelet azon kikötésére, mely szerint ,,az adományozott ingatlanhoz meghatározott közszolgálatok teljesítésének a kötelezettsége fűződik") ironikusan teszi fel a kérdést: „vajon milyen közszolgálatokat" kell ez alatt érteni? Talán „a kommunizmus leverését"?

1 További három nap múlva szeptember 7-én Johnson már a földreformról szóló törvényjavaslat két példányát is megküldi, és jellemző a külügyminisztériumnak e tárgy iránti érdeklődésére az, hogy Londonból csakhamar a törvényjavaslat eredeti szövege mellett annak teljes fordítását is kérik.

5 S mikor a törvényt november 12-én a nemzetgyűlés harmadik olvasásban is elfogadja, négy nap múlva Johnson már rendkívül részletes tartalmi kivonatot közöl annak főbb rendelkezéseiről is. De ugyancsak jellemző a brit álláspontra Johnsonnak jelentését záró megjegyzése, mely ennyivel már elégedetten hangsúlyozza: szeretné remélni, hogy e törvény valósággal forradalmasítani fogja a magyarországi földbirtoklás kérdését és végrehajtása javára szolgál majd az ország alkotmányos és nemzeti fejlődésének.

6 A minisztériumban azonban csupán annyit jegyeztek fel az aktára, hogy a kezdet sokat ígér, de még meg kell várni folytatását.

7 A brit diplomácia azonban, továbbra sem szűnt figyelemmel kísérni a magyarországi belpolitikai fejlődésnek a magát a földreform mellett elkötelezett, azt követő paraszttömegeket összefogó Kisgazdapárt által képviselt tendenciáját sem. Ezzel magyarázható, hogy alig néhány nappal elhangzása után 1921. június 16-án Johnson jelentése részletesen ismerteti Nagyatádi Szabó Istvánnak immár földmívelésügyi miniszterként a Kisgazdapárt ceglédi gyűlésén elmondott beszédét, s a sajtóhíreket, amelyek vesztegetéssel vádolták a Kisgazdapártot, valamint Nagyatádi fenyegetését, hogy kilép a kormányból. A jelentés utal Bethlen nemzetgyűlési beszédére, melyet már korábban, június 6-án jelentett a külügyminisztériumnak, s összefoglalja azokat a belpolitikai viszonyokat, melyek közepette Nagyatádi személyét és pártját a legkülönfélébb híresztelésekkel, sőt sokszor Nagyatádi személyi becsületét is sértő vádakkal halmozták el. A jelentés kitér rá, hogy a ceglédi beszéd nagy vihart váltott ki a Nemzeti Kaszinóban, ahonnét Bethlen — a főbiztos ironikus megjegyzése szerint — „jobban szeretett kormányozni mint a nemzetgyűlésből".

8 A kritikus vagy legalábbis ironikus hang, melyet a brit diplomaták a magyarországi viszonyok ábrázolásánál alkalmaztak, annál feltűnőbb, mert időközben a magyar kormány is megindította a propagandaakciót saját szerepének és tevékenységének kedvezőbb színben való feltüntetésére, így 1922 szeptemberében Londonba juttatták „Az új Magyarország a cselekvés útján" („New Hungary in The, Making") című memorandumot, mely ellenforradalmi szempontból ismertette Magyarország helyzetét, megemlítette, hogy az új viszonyok között még sok probléma vár megoldásra, s közülük legkiemelkedőbb, de egyúttal a legnehezebb probléma is a földreform megoldása.

9 , Hogy azonban akár csak e munkálat is, — mely a falu és a város ellentétének tárgyalása után kitért az agrárius és merkantil ellentétekre, a proletárdiktatúrára és a szakszervezetek stb. problémáira —, mennyire nem ért el nagyobb hatást, azt azok a megjegyzések mutatják, melyeket Johnson utódja, az 1920. évi földbirtoktörvényt novéllárisan módosító 1923. évi törvénynek már javaslatát is igen részletesen ismertető John Balfour 1923. augusztus 16-i jelentésének végéhez fűz. Ismeretes, hogy az Egységes Pártban 1922 végétől kezdve már kiélesedtek az ellentétek s miután a kormány a földreformproblematikát nem akarta politikai síkra terelni, Nagyatádinak sikerült elérnie az 1920. évi törvény olyan módosítását, mely némileg tágította az igényjogosultak körét és megrövidítette az eljárást. Balfour kommentárjai és jelentésének záró mondatai arra utalnak, hogy a brit diplomata világosan látta: a földreformnovellával a kormány az Egységes Párt kisgazda szárnyát akarja meggyőzni arról, hogy sietteti a reform végrehajtását, jóllehet valójában a novella inkább az eljárás fékezését, mintsem siettetését szolgálja. „Benne a kormány ismét a középutat választotta a konzervatív nagybirtokosok és azok között, akik a kisajátítás radikális mértékét támogatták".

10 3 Uo. "This is pure feudalism of the Carolingian era". 4 Uo. "What the certain public duties? The suppression of Communism?" 5 PRO FO C 6459/1917/21. 6 PRO FO C 11887/1957/21. "I desire howewer to point out at once that this law revolutionizes the whole question of land tenure in Hungary, and will in time have a most wholesome political effect on the constitutional and national development of this country". 7 Uo. "This sounds very promising. We can await further". 8 PRO FO C 12706/11489/21. — Iratok 2. sz. 9 PRO FO C 13100/379/21. 10 PRO FO C 14289/14289/21. — Iratok 3. sz.