Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Kanyar József: Brit diplomáciai iratok a magyarországi földreformok történetéhez, 1920–1945 / 403–417. o.

BRIT DIPLOMÁCIAI IRATOK A MAGYARORSZÁGI FÖLDREFORMOK TÖRTÉNETÉHEZ 1920—1945 Az I. világháború óta a polgári demokratikus forradalom, majd a tanácsköztársaság tanulságainak nyomán a brit diplomácia élénk érdeklődéssel fordult a magyarországi földbirtokproblémák feléjoggal és jó szemmel ismerve fel bennük Magyarország — a tőkés világ és benne Anglia számára is a szovjethatalom jelentette fenyegetéssel szemben — oly jelentős politikai stabilitásának egyik kulcskérdését. így lesz érthető az is, hogy a magyarországi földbirtokpolitika állását, alakulását s a megváltoztatása felé mutató kísérleteket Londonból a 20-as évek legelejétől kezdve már állandó figyelemmel kisérték, a helyzetről állandóan informáltatták magukat, sőt a 30-as évek közepén és még a II. világháború kritikus éveiben külön tanulmányokat is készíttettek e tárgyban, felkészülni kívánva azokra a nagy változásokra, melyeknek bekövetkeztére a háborúból a hitleri Németország szövetségeseként szükségképpen vesztesként kikerülő Magyarországon a fennálló politikai rendszer és uralkodó osztály hatalmának megingásakor már számolni lehetett. Különös súlyúvá váltak e problémák akkor, mikor a háború végén a Magyarországot felszabadító Vörös Hadsereg hadműveletei nyomán végül minden számítottnál, vagy vártnál radikálisabb megoldásukra került a sor. Igaz, hogy ez immár nem a tőkés rend és a nyugati befolyás megszilárdításának lévén eszköze, csakhamar a brit politikusok erősödő gyanakvását, majd nyílt ellenszenvét is kiváltotta — anélkül azonban, hogy ez a magyarországi földbirtokviszonyokban és földbirtokpolitikában bekövetkezett változásokat már bármit is korlátozta, vagy akár csak lassította volna is. Az alábbiakban egyes, a brit diplomáciának az egész magyar politika brit megítélését és így végső fokon az ország nemzetközi helyzetét is jelentősen befolyásoló, a kérdéshez való viszonyulását bemutató dokumentumokat kívánjuk ismertetni, ili. közzétenni a brit külügyminisztériumnak a Public Record Office-ben őrzött, és a kutatás számára nem rég megnyílt anyagából. I. Az alig néhány héttel a Magyar Tanácsköztársaság leverése után Budapesten berendezkedő Brit Főbiztosság (British High Commission) ügyvezető főbiztosa, W. Athelstan Johnson ennek az angol helyzetértékelésnek és érkeklődésnek jegyében sietett már 1920. július 15-én részletesen kivonatolva ismertetni a Világ című napilap 1920. július 10-i tudósítását a készülő földreform törvényről, amelynek tervezetét Nagyatádi Szabó István, a Simonyi—Semadam kormány élelmezésügyi minisztere akkor nyújtotta át a kormányzónak. Augusztus 13-án pedig már ismertette azt a beszélgetést is, melyet R. J. E. Humphry, a főbiztosság kereskedelmi tanácsosa folytatott Rubinek Gyula földmívelésügyi miniszterrel a várható terméskilátásokról, a kormánynak a nyersterménykészletek felett tervezett ellenőrzéséről, valamint a készülő földreformról.

1 Alig három hét múlva szeptember 4-én Johnson már a vitézi telkek létrehozásáról szóló, 6650/1920. M. E. sz. rendeletet is ismerteti londoni főnökeivel.

8 Nem kevésbé jellemzők azonban az angol politika gyanakvására azok a megjegyzések, melyeket a brit külügyminisztériumban Johnsonnak a rendeletet szárazon ismertető 1 Valamennyi levéltári hivatkozás a Brit Külügyminisztériumnak (Foreign Office, a továbbiakban FO) a Public Record Office-ban (a továbbiakban PRO) őrzött irataira történik, mind bevezető tanulmányunkban, mind a csatlakozva közölt iratok esetén. Valamennyi irat eredeti,-—ezért további irattani magyarázatokba és meghatározásokban nem bocsátkozunk. — A hivatkozott irat : PRO FO С 1957/1957/21. 2 PRO FO С 6455/1957/21. 14*