Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945 / 33–84. o.

A Múzeumi Levéltár az Országos Levéltár keretében 1934—1945 39 véltár eljárásához hasonlóan két lemez közé helyezve hevederrel átkötötték.

33 A költözéskor, az iratanyag elhelyezéséről, a folytatólagos sorszámozással ellátott fiókokban-csomókban levő anyagról jegyzéket készítettek. A folyamatos számozásnál azonban a remélhető gyarapodás akadálytalan elhelyezhetése céljából kihagyásokat eszközöltek. Minthogy a Mohács előtti okleveleket továbbra is fiókokban tárolták, az 1. sz. fiókba kerültek a Törzsanyag Mohács előtti legkorábbi oklevelei. Az évrendezett s legújabb időkig terjedő Törzsanyag raktári egységei után sorolták mindazokat a gyűjteményeket, összetartozó egységeket, a Múzeum tulajdonába kefült családi fond okát, amelyekről fentebb már szólottunk.

34 A 3001. sorszámmal kezdték meg a családi levéltárak iratanyagát magukba foglaló raktári egységek sorszámozását. Minthogy a költözködés előkészítésénél, az iratanyagnak fiókokból csomókba való áthelyezésénél párhuzamosan dolgoztak, a sorszámozás nemcsak nem követte a fondoknak a Múzeum megőrzésébe való jutásának, de a fiókokban történt elhelyezésének akkori rendjét sem. Csupán egy-egy számkontingensnél lehet megállapítani a régi rendet, így pl. a 4394—4483., illetőleg a 4943—5006. sorszámú raktári egységek az 1921—1925., a 7961—8260. sorszámúak pedig az 1925—1926-ban átvett családi fondokat tartalmazták. Az említett kihagyások következtében mindössze 5000 csomóra és 1700 fiókra becsülték a felszállított raktári egységek számát, holott a sorszámozásnál a 8260. számig jutottak. A címeresleveleket és a céhiratokat, nagy alakjukra és függőpecsétjeikre való tekintettel nem helyezték fiókokba — amiként, mint erre visszatérünk, később sem fiókokban, vagy iratcsomókban tárolták — hanem ládákba csomagolták s így a felszállított iratanyagot kb. 1200 iratfolyóméterre tehetjük.

35 Megjegyzendő, hogy a kilencven ládában az említett iratokon kívül a különböző segédleteket is elhelyezték.

36 Az iratanyagot az Országos Levéltár említett raktártermének földszintjén, a Bécsikapu felé eső oldalon a Bécsikapu-tér irányából kezdték az állványokra helyezni. Minthogy a» fiókok magassága lényegesen kisebb volt az Országos Levéltár iratcsomóinak magasságánál, a csomókat pedig hosszanti oldalukra — azaz a palliumok belső részének oldalára, nehogy az iratok a palliumból, 31. a csomóból kicsússzanak — állították, az állványokra az általában szokásos négy helyett hat sőt hét polc-sor is került. A polcokat a raktár emeletének udvar felőli .oldala állványzatáról vették le, miáltal ez a raktárrész polcok nélkül maradt. Miután a sorszámozásnak megfelelően a Múzeum tulajdonában volt iratanyagot az állványokra helyezték, következett a családi fondoknak polcokra helyezése: ez minden valószínűség szerint még a Bécsikapu felé eső oldalon kezdődött meg, majd az udvar felé eső oldalon — ugyancsak a Bécsikapu-tér irányából — folytatták. Ennek az állványzatnak végén volt a Széchenyi család levéltára, az azzal átvett több tárgyi emlék (tűzoltófelszerelés, stb.), és a család kiadásában megjelent könyvanyag. Ezután a raktár emeletén ugyancsak a Bécsikapu felé eső oldalon a Bécsikapu33 Uo. 23.1. 34 L. 23. és 24. jegyzetet. 35 Bakács i. m. 310.1. 36 Sulica i. m. 25.1., Nyireő István: Az Országos Széchényi Könyvtár átszervezési munkálatai. Magyar Könyvszemle 1927, 218. 1.