Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői II. Józseftől a polgári forradalomig, 1780–1848 / 327–395. o.
A Magyar Kamara tisztviselői II. Józseftől a polgári forradalomig 1780—1848 339 követő évtizedekben. 33 Képtárat különben maga a Kamara is rendez be bizottsági termében — igaz inkább a hivatal külső tekintélyének fokozására —, amennyiben elkészíttette vagy összegyűjtötte összes egykori elnökeinek portréit Pemflinger Istvántól (1531) Semsey Andrásig (1808) szám szerint 29 darabot — ezek némelyikén jelmondattal vagy korjelző magyarázattal. 34 Mégis, a reprezentációs célt szolgáló képtárnak is volt bizonyos esztétikai nevelő jelentősége akkor, ott, ahol a képgyűjtemények még a művelt közönség számára is szokatlan dolgok közé tartoztak, írók is akadnak a Kamara tisztviselői között, bár ez időben inkább tudományos, semmint szépírók: Kovachich József a hazai jogot és történelmet, az említett Cziráky Antal alelnök pedig ugyanezt a területet és a statisztikát — vagy pontosabban az államtudományt — gazdagítják főként latin, német, de részben már magyar nyelvű művekkel is, ,míg Holtsche Ágost számvevőtanácsos a könyveléstanról ír német nyelvű szakmunkát. 35 Mindezek még inkább előkészítői annak az irányzatnak, mely utóbb a Kamara soraiban is jelentős magyar írókat fog felmutatni: valamennyiüknél kimutatható már a patriotizmus, a nemzet előbbrevitelének vágya, egyelőre abban a latin és főleg német nyelvű formában, mely már KorabinszkytŐI és Schediustól kezdve egyre dagadó patakként ragadja magával a hon jobbjainak lelkét. Talán legjellemzőbb alakja ez áramlat képviselőinek a Kamaránál Mednyánszky Alajos báró elnök, Rumy Károly levelezőtársa, ki a Taschenbuch für die Vaterländische Geschichte részére a magyarországi anyagot szállítja, s Malerische Reise auf dem Waagflusse in Ungarn című művével az olvasók közt nagy népszerűséget ér el: németül ír, műve aztán már 1844-ben második kiadásban is megjelenik. Az írók sora hosszú; a diákkorában Bolla Márton piarista rendfőnök látogatása alkalmára szokásos latin ódát szerző Ghiczy Miklóstól — ki 1848-ban a magyar pénzügyminisztérium tanácsosa lesz — a nagyon olvasott Mednyászkyig terjed, kinek neve már külföldre is elér és műve második kiadásban is az olvasók elé kerül. A Kamara tisztviselőkarában kulturális téren jelentős személyek akadnak, de van-e ennek társadalmi visszhangja? Mennyiben tekinthető a műveltségi érdeklődés általánosnak a Kamara hivatalnoki karában? És milyen a kontaktusuk a patrióta áramlattal? Talán erre elég egyetlen adat. Schams Ferenc Budáról szóló monográfiájának előfizetőkre volt szüksége, hogy megjelenhessék. Buda városából összesen 369 lakos prenumerált: közülük 33 volt a Kamara tisztviselője: az alig néhány száz tisztviselővel működő hivatal személyzete a harmincezren felüli város előfizetőinek csaknem egytizedét tette ki. Lehet-e azzal vádolni a Magyar Kamara hivatalnokait, hogy közömbösek, érdektelenek lennének városuk, szűkebb, hazájuk múltja és jelene iránt, hogy idegenekként élnek itt? Igaz, a Helytartótanács tisztviselői közül még többen fizetnek elő Schams könyvére, de ez nem von le a Kamara tisztviselői áldozatkészségének értékéből. És nemcsak Majláth József elnököt és Cziráky Antal alelnököt, a magyar mágnásokat, vagy Balássy Ágost titkárt — budai városbíró fiát — látjuk a prenumeránsok közt, hanem Halouziére Ferenc tanácsost, Kunczy József és Migazzi Vilmos titkárokat, Mogyoróssy Ignác regestranst, Rácsay József indicanst, Gräffl Alajos, Haffenbeck Károly, Nachtigall Mátyás, Orieska István számtiszteket, Pongrácz Alajos írnokot, Hindy Mihály, Petz Ferenc számjegyzőket, Podhraczky József j áruin okot, Pfriem József fogalmazógyakbrnokot, 33 Uo., 327. 1. és SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. VII. és Magyar Életrajzi Lexikon. 34 SCHAMS i. m. 346—350.1. 35 Uo. 371—372. 1. és SZINNYEI i. m. 10 *