Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői II. Józseftől a polgári forradalomig, 1780–1848 / 327–395. o.
334 Fallenbüchl Zoltán joggal elégedetlenkedik"«. 19 E nyomorúságnak egyik kézzelfogható dokumentuma Hlózék Antal iktatótiszt végrendelete is 1796-ból. Hlózék régi tisztviselő volt, még Mária Terézia idején kezdte szolgálatát, de mikor 1796 decemberében meg kellett válnia az élettől, nejére egyebet nem tud hagyni adósságánál; ezt azonban nem könnyelműségével, hanem betegségével szerezte. Halálos ágyán csak arra kéri végrendeleti tanúként megjelenő nyolc hivataltársát, hogy özvegyének a Kamarától nyugdíjat biztosítsanak. 20 Ebben az anyagi gondokkal teli, nyomasztó légkörben a tisztviselők a legnagyobb szorgalommal sem tudnak érvényesüléshez jutni. Az előlépés is lassú, a kollégák között nagy a féltékenység és a határvonal a magasabb rangúak és az alájuk rendeltek közt éles. Jó példája ennek Kovachich Márton György a nagykoncepciójú történetíró pályafutása, aki a nádori támogatás mellett is csak nagyon szerény karriert futhatott be, 32 évi szolgálat után is csak sorjegyzőségig vitte. 21 Pedig Kovachich nemcsak saját maga szerzett érdemeket a levéltárosi munkában, hanem fia, Kovachich József Miklós személyében jó tudományos utánpótlást is nevelt a munkakör ellátására, amivel utóbb nemcsak a levéltár-, de a könyvtár- és múzeumügynek is jó szolgálatot tett. 22 Kovachich fölöttese, Lendvay Márton — régi, a tereziánus korszakból való tisztviselő — szintén jó képességű ember, a Kovachichéhoz sokban hasonló érdeklődéssel, de nálánál összehasonlíthatatlanul kisebb mozgékonysággal és produkcióval: Ő az archontológiai irodalmat ráüvelte, de munkái kéziratban maradtak. A királyi személynökök és ügyigazgatók részletes katalógusát állította össze, amelynek adatanyagát hivatalos tevékenysége közben gyűjtötte. 23 A légkör a többletmunkára nem nagyon serkentő. A napi gondok a napóleoni háborúk elhúzódásával és ismétlődésével folytonosan nőnek, aminek kedvetlenség az eredménye. Jellemzi ezt az időszakot József nádor 1801. jún. 17-én a királyhoz küldött hangulatjelentése: a legkedvezőtlenebb képet a hivatalnokságról festi, melyből, szerinte inind az ügybuzgóság, mind a szorgalom hiányzik, annyira, hogy helyettük a munkát felfogadott napidíjasokkal kell végeztetni. A javítás módját új utasítások adásában látja 24 az alapbajt: a fixfizetésűeknek a mindenkori háborús drágulással járó nehézségeit óvatosan megkerüli, noha ennek a kérdésnek a kormányzat előtt ismertnek kellene lennie, hiszen a Kamara tisztviselői már szinte egy évszázad óta kéréseikben feltüntették a „nehéz időkkel járó drágaságot", ami a háborúk folyománya volt. Néhány évvel később az 1805-ös háború után nem sokkal, 1806. június 19 Sándor Lipót nádor iratai nyomán közli DOMANOVSZKY i. m. I. k. I. r. 169.1. 20 Budapest Főváros Levéltára, Buda város levéltára, Végrendeletek, Test. I. 972. (1796. dec. 13.) — Az okiraton Hlózék mint fogalmazó írja alá magát: úgy látszik, nem sokkal halála előtt elérte ezt a rangot is, bár az 1796. évi schematismusban még iktatótisztként szerepel: neve 1797-ben már nincs említve. 21 V. WINDISCH ÉVA: Kovachich Márton György'és a magyarországi levéltári forrásanyag feltárása. Levéltári Közlemények. 1966. 37. évf. 64—69. 1. 22 VERESS MIKLÓS: Az Archívum Regni története. Levéltári Közlemények. 1967. 38. évf. 42—44. és 63—64.1. 23 Kéziratai az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában: Series Dominorum Personalis « Praesentiae Regiae in Judiciis Locumtenentium... Ab Anno 1337... Quart. Lat. 532 és Cathalogus Causarum Regalium Directorum et Sacrae Regni Hungáriáé Coronae Fiscalium... Ab Anno 1260... Quart. Lat. 531. (Részben idegen kéztől eredő másolatban.) Jellemzően, Lendvay ezt a kéziratban maradt és többször másolt, utóbb Simontsits Alajos által 1855-ben a szabadságharcig terjedő időig befejezett munkáját Majláth György kamarai tanácsos és ügyigazgató iránti barátságból s nem a tudomány előbbrevitele érdekében állította össze. (Ld.: MARTTNUS LENDVAY: Series Personalium... Másolat 1855-ből; Bratislava Universitny Knihovna, Manuscripta, Ms 356) 24 DOMANOVSZKY i. m. 1. k. 1. r. (1944) 396.1.