Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői II. Józseftől a polgári forradalomig, 1780–1848 / 327–395. o.

330 Fallenbüchl Zoltán építőmester dominusként van említve az anyakönyvekben. A Tabánt csak egy járulnok, a feltehetően rác származású Markulin Zsigmond képviseli. Mint mindezekből látható, a Helytartótanács és az azzal egyesített Kamara hivatalnokai lehetőség szerint mellőzték az elővárosokat és előszeretettel tömörültek a Várban és az alatta elterülő Vízivárosban, hol különösen a Fő-utca, Bécsikapu-, Üj-, Kígyó-, Három Korona-, Piros Alma- és Medve-utcákban nyertek lakóhelyet. Észrevehető, hogy egyazon hivatalrészlegekben működők előszeretettel települtek azonos vagy közeli utcákban; fiatalabb, szegényebb tisztviselők néha ugyanabban a házban laktak — • bizonyára albérletben. A fentebbi elemzésből is látható, hogy az elvben 1785-ben, ténylegesen csak 1786 folyamán egyesített

6 Helytartótanács-Kamara tisztviselői állásai rendkívüli vonzóerőt jelentettek a budai polgárság iskolázott, még elhelyezkedés előtt álló, vagy a városi szolgálattal elégedetlen fiai számára. A hivatalok Budára költöztetése a szomszédos Pestet jóval kevésbé érintette. II. József fejlesztő intézkedései is, melyekkel a várost a nagy dikasztériumok méltó székhelyévé kívánta tenni, elsősorban Budának szóltak. A Duna bal partján fekvő testvérváros, melynek lakosságszáma közel áll Budáéhoz, a hivatalnoktelepítésből csak kevésbé részesült. A Helytartótanács alá tartozó Központi Számvevőség tisztviselői közül egyetlenegy: Rakoszlav Péter lakott Pesten, a Lipót-utcában, de ő is csak bizonyára tavasztól őszig, mivel télen hajóhíd híján a hivatalba való bejárás a Várban levő hivatalba lehetetlenség volt. A többiek mind Budán éltek és elsősorban Buda polgársága volt az, melynek fiai az ide helyezett hivataloknál álláshoz jutottak. A Pesti Adminisztráció felállítása során azonban néhány régebbi kamarai hivatalnok Pestre is elkerült. De leszámítva Schilson János adminisztrátort — ki előbb már kamarai tanácsos volt — és Hatos József volt kiadót, ki most az adminisztrátor segéde lett — Pesten a többi tisztviselő mind új, nem a Kamara törzsgárdájából való. Schilson Pest fejlesztése, szépítése körül érdemeket is szerzett magának, nevéhez városrendezési terv fűződik. Általában azonban megfigyelhető az a természetes tendencia, hogy az adminisztrációknál csak a felsőbb állásokba kerülnek a régi, a Kamarától vagy a Helytartótanácstól átvett tisztviselők; az alsóbb, jobbára fiatal munkaerőket kívánó állásokat helybeliekkel töltik be. Mivel Budán több volt a betölthető állás, természetszerűleg az új erők elhelyezkedése is itt volt a legkönnyebb, úgy, hogy szinte tömeges beáramlásról beszélhetünk a budaiak részéről. A város vezető társadalmi rétegének fiai szinte tüstént a dikasztériumok Budára helyezése után megjelennek a tisztviselői karban. Az egyesítés által — mellyel a Magyar Kamara, mint önálló szerv tulajdonképpen megszűnt létezni, csupán a Helytartótanács egyik részlege lett — a két hivatal tisztviselői kara, melyek közt eddig bizonyos rangbéli különbség is állt fenn a kamarai hivatalnokok hátrányára, beosztási helyén összekeveredik, köztük a társadalmi szálak az eddigieknél intenzívebbek lesznek. Az új egyesített hivatalnál kezdi el hivatali pályáját Gillig Farkas, a budai tartománybiztos hozzátartozója, a városi hivatalnokcsaládból való Grobetti Mátyás és Wurmhörger Ignác; Prietto Vencel, a dohánygyáros fia; Locatelli Ferenc, kinek apja jómódú nagykereskedő; Persa Alajos, a városi orvos fia és mások is, kevésbé prominens családok gyermekei: Andorth Ferenc mészáros, és Reischl János ácsés építészfamíliából. Mindezek nagy reményekkel indulnak neki az új hivatali pálya8 EMBER GYŐZŐ: Ara. kir. Helytartótanács ügyintézésének története 1724—1848. Bp. 1940. 99. és 165. í. /