Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői II. Józseftől a polgári forradalomig, 1780–1848 / 327–395. o.

A MAGYAR KAMARA TISZTVISELŐI II. JÓZSEFTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG 1780—1848 II. József uralmának kezdete az egész magyar hivatalnokréteg számára új korszakot nyitott. Újabb, differenciáltabb igazgatás bevezetésére törekszik az uralkodó. Tömeges hivatalnokfelvétel, nagy áthelyezések és ezzel kapcsolatban a karrierlehetőségek megnövekedése, a hivatalok megnyitása szélesebb körök számára a jellemzői ennek az időszaknak. Ugyanakkor az addigi szűkebb, patriarkálisabb, de gyökeresebb tisztviselői életforma felszámolódása és racionálisabb, egyben ridegebb viszonyok alakulása megy végbe a hivatalnokságban. Maga a hivatalnoki életforma is erős változáson megy keresztül. Egyfajta militarisztikus szellem kezd elharapódzni a hivatali életben, melyet maga a lázasan újító uralkodó táplál. A feltétlen engedelmesség követelése, mely a jozefinus rendszer egyik velejárója, sokakban lelkiismereti válságot kelt; másoknak viszont, főleg azoknak, akik egyetértenek II. József reformterveível, nagy lelkesedés forrása. így nem csoda, ha a hivatalnokrétegen belül gyors kicserélődés indul meg, melynek teljes átalakulásra vezető folyamatát csak az uralkodó korai halála akasztja meg. így van ez a Magyar Kamaránál is. A Mária Terézia alatti hivatalnokréteg kicserélődésével párhuzamosan átmeneti létszámnövekedés jellemzi a Kamarát. A türelmi rendelet nagyobb mértékben nyitja meg új rétegek előtt a királyi szolgálathoz vezető ajtókat: az eddig municipiális állásokban tevékenykedő protestáns értelmiség, de a felvilágosodás eszméivel telített ifjúság, a tereziánus korszak utolsó évtizedében is már jelentkező kispolgárság képviselői azok a tényezők, melyek újjáalakítani látszanak a Magyar Kamara személyzeti viszonyait. Ugyanakkor mások, a régi „nagy családok" háttérbe szorulni látszanak: de fiatalabb nemzedékük ezeknek is az új szellemiséggel rokonszenvez. A Magyar Kamara tisztviselői számára ebben az időszakban azonban az említett folyamat mellett egyszeri események is nagy változást hoznak. Az egyik ilyen esemény a Helytartótanács és a Kamara egyesítése, a másik a hivatalok átköltözése Pozsonyból Budára. Ezek mindenkit érintenek és súlyos kihatásokkal járnak. Már 1781/83-ban, a nyugdíjügyi bizottság működésekor,

1 mikor számbaveszik mindenkinek a rangját és a fizetését, sejteni kezdik a tisztviselők, hogy sorsuk fordulóponthoz érkezett. A takarékosság jegyében fogant intézkedések átszervezések árnyékát vetik előre. Talán ez is belejátszik, hogy egyes, bizonyára jobban értesült kamarai hivatalnokok, főleg osztrákok, szülőföldjükre igyekeznek vissza. Ugart 1 Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) Magyar Kamarai Levéltár (a továbbiakban: MKL) Cancellariae et Regestraturae necnon Postae Negotia item Honorifica et Gremialia. Mutató, 1781. évi kötet.