Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Benda Kálmán: A királyi Magyarország tiszti címtára, 1607–1608 / 265–325. o.

A királyi Magyarország tiszti címtára 1607—1608 269 kamarák elnöki székéből sem keltek fel. Egy darabig a jezsuiták is megtartották intézményeiket, ahogy a Hadi Tanács sem adta fel korábbi jogait. Másrészt a háborús állapotokkal együttjáró bizonytalanság gyakorlatilag megbénított, sőt megszüntetett egy sor hivatalt, amely jogilag megvolt, a valóságban azonban nem működött, részben be sem volt töltve. Mivel a tiszti címtárnak a valóságos helyzetet kell tükröznie, csak azokat a közigazgatási szerveket, hivatalokat, tisztségeket vettem fel, amelyeknek működésére adatunk van. Ezeket viszont akkor is feltüntettem, ha kimondták megszüntetésüket, vagy ha betöltőjüket, viselőjüket név szerint nem ismerjük. Persze ennek az eljárásnak megvan a maga veszélye: attól ui. még fennállhatott egy hivatal, hogy működésére a tárgyalt évekből nincs adatunk. Úgy gondoltam azonban, még mindig kisebb a hibalehetőség, ha csak arról szólok, amire konkrét utalásom van, mintha a korábban vagy későbben ismert hivatalokat minden ellenőrzés nélkül szerepeltetem. Végül még egy dolgot kell szóvá tennem, bár ez már túlmutat a tiszti címtár problémáin. A közigazgatási, részben a katonai közigazgatási tisztségek között több olyan található, amely körül nagy a bizonytalanság, sem feladata, sem. hatásköre nincs megnyugtatóan tisztázva. Amely megyében két alispán működött, volt-e köztük munkaköri elhatárolás, s ha igen, ez miben állt? Hogyan viszonyultak egymáshoz hivatali rangban: a másodalispán alá volt rendelve az elsőnek, vagy egyenrangúak voltak? A várakban az udvarbíró — latin nevén a provisor — vajon csak gazdasági ügyekkel foglalkozott? A források mintha nem igazolnák ezt egybehangzóan. A várkapitánynak nyilván alá volt rendelve, de vajon a hadnagyok is megelőzték rangban? És ahol nincs udvarbíró, főleg a kisebb várakban, ott.ki látta el feladatát? A várkapitány, vagy valamelyik hadnagy? Magánbirtokban levő végváraknál, ahol a kapitány kinevezésébe a főkapitány is beleszólt, az udvarbíró a földesúr embere volt? (Forgách Ferenc érsek pl. következetesen így címezi leveleit az érsekújvári vár udvarbírájának: „Friderico Hermano, provisori nostri Uyvariénsi." Pedig Érsekújvár vára ekkor nem is az érsekség birtoka.) fiát a porkoláb munkaköre mi volt? Hadbíró volt, vagy a kapuőrség felvigyázója, vagy talán mind a kettő? Hol helyezkedett el a várbeli rangsorban? A kérdéseket még sorolhatnám. Nagyon hiányzik az ilyen kérdésekre is kiterjedő magyar történelmi terminológiai lexikon. 4. Az egyházak. Részben eltérő problémákkal találkozunk az egyházi közigazgatás egybeállításánál. Magyarország lakossága a XVII. század elején nagy többségében valamelyik protestáns felekezethez tartozott, s az ország északi és keleti, valamint a török által megszállt középső és déli részein a katolikus egyház gyakorlatilag megszűnt. Gyakorlatilag, mert az egyházi méltóságokat, immár csak mint címeket, részben továbbra is adományozták, ahogy a püspököket is kinevezték, jóllehet néhány nyugati megyét kivéve, sem híveik, sem jövedelmük, sem hatáskörük nem volt, s maguk többnyire Pozsonyban vagy Bécsben éltek. A tiszti címtár összeállításánál itt is a valóságos helyzetet igyekeztem rekonstruálni. Ezért minden olyan esetben, amikor bizonyíthatóan csak címről van szó (pl. aradi prépost), ezt csupán az illető személy címei közt tüntettem fel (tehát az aradi prépostság, mivel mint intézmény ekkor nem működött, a tiszti címtárba nincs felvéve). Kivételt csak a főpapok esetében tettem, mert az érseki és a püspöki címmel minden esetben politikai jogok, tehát tényleges hatalom és funkció járt. A katolikus egyházi tisztségek (elsősorban az esperesi és kanonoki méltóságok körül) egyébként nagy a bizonytalanság ebben az időben,