Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.

A családülés 27 az ügyben eljárni. A családülés újból utasította a lemondásra, melyet végül 1847-ben adott be Bihar megyénél, ahonnan az a helytartótanácshoz került. Az ülés megállapította, hogy a közben előfordult öt tolvajlási ügyet „nem lehet bosszulatlanul hagyni". Az ügyész ezeket a margitai úriszéken ítélte el. 1848-ban már arról olvashatunk a jegyzőkönyvben, hogy a „vérhatóság megszűnvén, a család nem fizette tovább a porkolábot és a rabőrző hajdúkat".

247 F) Levéltár A családülés a család egyetemét érintő, elsősorban jogbiztosító iratok megőrzésére közös levéltárat hozott létre. A levéltár fenntartása, felügyelete minden családnál a családülés hatásköre volt. A család egyetemes levéltára rendszerint úgy jött létre, hogy annak tagjai vagy ágai saját levéltáraikból a közös jogokat biztosító iratokat a család gyűjtemény jellegű levéltárának adták át. A legkorábbi adatunk a Csáky levéltárról van: 1774-ben határozta el a családülés, hogy „minden családtag a saját, valamint hiteleshelyi, megyei és városi levéltárban található, a családot érintő iratokat keressen, azokról másolatot kérjen", illetve elismervény ellenében eredetiben átadjon a családigazgatónak. A családülés azt is beosztotta, hogy melyik családtag melyik levéltárban végezzen kutatást. Csáky György pl. Bécsben az udvari kancellária levéltárában kutatta a család adományleveleit. Ugyanez az ülés állapította meg, hogy a korábbi igazgató alatt sok, a család alapvető jogait érintő iromány veszett el.

248 Az 1836. évi családülés előírta, hogy a családtagok tegyenek esküt: „az ági levéltárakból minden, a család közjavát érintő iratot, legalább másolatban, kiadnak".

249 A kassai ág vonakodott kiadni az iratokat, ezért a következő évi ülés erre külön is felszólította.

250 A Bánffy család 1796-ban úgy határozott, hogy „szükséges a közös őrzés és jegyzékelés. Ezért minden családtag adja be a közös leveleket a levéltárba".

251 A Kállay család 1796. július 30-i ülése döntött úgy, hogy „a következő ülésre mindenki hozza el a család közösségét érintő leveleket, mert ezeket a levéltárban kell elhelyezni". Az elhelyezés a családi ügyész és a választott atyafi feladata volt. A családi levéltár gyarapodásáról, az iratok átvételéről a családülésnek jelentettek.

252 A Máriássy család határozata szerint a térképeket is a családi levéltárban helyezték el.

253 A Dessewffy család 1811. március 24-i ülése rendelte el a család közös jogait érintő oklevelek, irományok gyűjtését.

254 A családülés hatásköre volt az ágak vagy családtagok levéltárainak egyesítése, így történt ez a Csáky család 1883. május 31-i budapesti ülésén, ahol a kluknói és lőcsei levéltárak egyesítését határozták el: Az új, lőcsei levéltárat „főlevéltárnak" nevezték el.

255 247 p 71 Fasc 13

i No 39 Pestj 1845 j

ún 2.; No 40. Pest, 1846. jún. 3., No 4L Pest, 1847. jún. 1.; No 44. Pest, 1848. jún. 2. a« p 74

_ Fasc< 39 No 2. 1774. okt. 24. 249 P 71. Fasc. 131. No 23. Pozsony, 1836. mára 17. 280 P 22. 26. tétel, 1837. jún. 2. 251 P 14. 4. tétel, 1796. febr. 17. 252 P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1796. júl. 30., 1798. febr. 7., 1866. okt. 19. 253 P 491. Márkusfalva, 1804. máj. 28. 254 P 92. Fasc. 56. Kassa, 1811. márc. 24. áss p 71 Fasc 257. No 8. Budapest, 1883. máj. 31.; No 10. Nagyvárad, 1886. máj. 24.