Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.
26 Kállay István és Jenéi Mihály pere. A vita tárgya az volt, hogy egy bérleti szerződés három vagy ' hat évre szólt-e. Az ülés a három év mellett döntött. 239 A Dessewffy család ülésein rendszeresen felolvasták az úriszék jegyzőkönyveit; az 1804. május 7-i ülés külön követelte az úriszék jegyzőkönyvét és iratait. 240 1812-ben Marótlaki Miklós a Bánffy család ülésén tett panaszt, amiért őt az úriszék a réten kivágott bükkfáért megcsapatta. A családülés úgy döntött, hogy ismertessék a panaszt az inspektorral, ő pedig vesse azt egybe az úriszéki jegyzőkönyvel. 241 A Csáky család 1841. július 16-í vécsei ülésén szerepelt a Zakó János volt richnói (Szepes m.) bérlő elleni panasz. Zakó az elmaradt bérleti díj fejében lefoglalt marháit erőszakkal kiszabadította, az ellenálló embereket megfogatta, megverette és megnyíratta. A családülés döntése szerint az okozott kárt polgári per útján hajtják be, a vérengzésért és lenyírásért a megyei bíróság előtt tesznek panaszt. 1845-ben a Csáky család ügyésze jelentette, hogy a volt kővági haszonbérlő ellen hozott úriszéki ítéletet nem tudták végrehajtani. A családülés utasította, hogy „iparkodjék azt foganatosítani". 242 Az úriszék és rabtartás költségei közös, a családülés hatáskörébe tartozó kiadást jelentettek. A Harruckern család 1808. június 20-i gyulai ülése pl. úgy döntött, hogy az emelkedő rabtartási költségek miatt, 50 rajnai forint értékig ne küldjék a vádlottakat Gyulára, vagy Szentesre (Csongrád m.), hanem helyben ítéljék el őket. A gyulai fogház évi 1000, a szentesi 600 Ft kiadást számolt el. 1816-ban a családülés a „főbenjáró hatalom (jurisdictio) gyakorlására" Gyulának 3000, Szentesnek 900 Ft börtönköltséget szavazott meg. 243 A gyulai református pap 1845-ben „a rabok körüli szolgálataiért" 60 ezüst forint jutalmat kapott. Vagyontalan vádlottak perében a tanúk útiköltségét a közös családi pénztárból fizették. 244 1839-ben a Csáky család ügyésze Kővágón úriszéket tartott. A családülés sokallta az elszámolt kiadásokat, és 12 Ft-ot vissza akart fizettetni. Az ügyész arra hivatkozott, hogy „a konyhai és asztali készületek, valamint a Váradról hozott Szakácsné kerültek sokba". A család végül is felmentette a fizetés alól. Az 1845. évi cséfai úriszék költségeit (tagok ellátása, élelmezése stb.) a bérlő viselte. A családülés engedélyezte, hogy a költségeket a bérleti díjból levonja. A következő, 1846. évi elszámolás szerint a három cséfai úriszék költsége 417 pengő forint volt. Az összeget a családülés soknak találta, de kifizette. „Alkudozni kell a bérlővel az úriszéki tagok ellátása iránt" 245 — mondották. Elsősorban a magas és egyre emelkedő költségek vezették a családokat a vérhatalomról való lemondásra. Igaz ugyan pl., hogy 1813-ban a Lónyay család tagjai még amiatt emeltek panaszt, hogy Bereg megye nem jelentette őket a jus gladii-val rendelkező családok között 246 ; az 1840-es évektől azonban egyre több lemondással találkozunk. A legjellemzőbb ezek közül a Csáky család állásfoglalása. Az ügyész az 1845. június 2-i ülésen a magas költségek miatt javasolta a vérhatalomról való lemondást. Az ülés némi vita után felhatalmazta őt erre. A következő évben azt jelentette, hogy a „vármegye politikai viszonyainak bonyolultsága miatt" nem tudott 239 P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1794. jan. 8. 240 p 92. pasc. 56. Tállya, 1792. máj. 7„ Szentmihály (Szabolcs m.), 1804. máj. 7. 241 P 14. 4. tétel, 1812. jún. 24. 242 P 22. 26. tétel, Vécse, 1841. júl. 16. — P 71. Fasc. 131. No 39. Pest, 1845. jún. 2. 243 P 418. Fase. P. No 6. Gyula, 1808. jún. 20. és 1816. dec. 17. 244 Uo. No 20. Pest, 1845. jún. 5. 245 P 71. Fasc. 131. No 28. Pest, 1839. jún. 1.; No 39. Pest, 1845, jún. 2., No 40. Pest, 1846. jún. 3. 246 P 451, 10. tétel, Nagylónya, 1813. dec. 14.
